A kullancsismeret a múltból legyen a múlté
Kullancsok márpedig régen is voltak, talán nem is olyan kis számban. Nem volt azonban belőlük annyi a városokban és a kertekben, s főképp nem jelentett veszélyt, ha egy-egy betévedt az ember ruhája alá. Akkor is fontosnak tartották a minél hamarabbi eltávolítást, mivel a csípés helye könnyen begyulladhatott. Senki nem rettegett azonban a kullancsok által terjesztett betegségektől. Nem véletlen, hogy a köztudatban élő kullancskiszedési módszereknek is egyetlen célja volt: az élősködő maradéktalan eltávolítása.
Csakhogy időközben kiderült; a kullancs megfullasztását célzó zsíros bekenés, csavargatás, alkoholos és benzines vatta alkalmazása káros, mivel a haldokló kullancs kórokozó tartalmú nyálat köphet áldozatába; olyan kórokozókat, amelyekről korábban nem igen tudott az átlag halandó. Sajnos ma sem tud eleget.
A kullancs legalább 52 különböző betegséget terjeszt, de az emberek többsége még a két, a megelőzés és védekezés szempontjából legfontosabb, legtöbbet emlegetett Lyme-kórt és a kullancs okozta agyvelő- és agyhártyagyulladást (kullancs-encephalitis) is keveri, alig ismeri.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Honnan kerültek elő e betegségek? Korábban nem voltak? Nem pusztán ijesztgetés-e az egész a kullancsokkal? Igaz-e, hogy nő a fertőzések száma? Csak Magyarország érintett vagy a világ más részei is?
Mindezekre a kérdésekre szeretnénk pontos adatokkal felelni, és mindjárt a megelőzés és védekezés mikéntjére is válaszokat kínálni. Az egyik első, és bizonyára sokakban felvetődött kérdés tehát az, hogy:
Honnan van most hirtelen több kullancs?
A kullancsok elszaporodásának egyik oka a megváltozott klíma. Az elmúlt két évtizedben az átlagos középhőmérséklet évente több mint 0,1 Celsius fokkal emelkedett.Ez azt jelenti, hogy télen-nyáron átlagosan 2 ºC-kal mutatnak többet a hőmérők, mint mondjuk a nyolcvanas években. Az enyhe telek kedveznek a kullancsok elszaporodásának, mivel a lárvák, amik már 7, és a nimfák, amik pedig 10 ºC felett válnak aktívvá, hamarabb kezdhetik meg élettevékenységüket, így a kullancsok szaporodásának kedvező időszak jelentősen megnyúlt. A fertőzött kullancsok utódaiknak is továbbadják a kórokozókat.
Ehhez járul, hogy az 1970-es évektől megnőtt a kullancs elterjedési területe: Nyugat-Európában a vetésterületek növekedésével az erdő rovására, keletebbre pedig a parlagon hagyott földek miatt. Elhanyagolt földterületeinken, ahol helyet engedtünk a parlagfűnek, a kullancs is vidáman megél. Az árnyékos, párás parlagterületeken élő kisrágcsálók és az arra mászkáló háziállatok kiváló gazdaállatai a kullancsoknak, amelyek közülük is a sünt kedvelik leginkább, mert a tüskék között jól védve lakmározhatnak a gazdaállat véréből.
A kullancs elleni védekezés tehát a parlagfű-irtással, kertjeink és parkjaink rendbetételével kezdődik. A kaszálás és fűnyírás hasznosabb, mint valaha. A farakások, zegzugos rumlikamrák megszüntetésével az apró rágcsálókkal együtt a kullancsokat is távol tarthatjuk.
Mióta van Lyme-kór?
Csaknem 100 éve ismertek a betegség különféle tünetei, senki nem gondolt azonban arra, hogy ezek egy tőről fakadnak. 1975-ben az amerikai New Havenben a helyi kórház és a Yale Egyetem munkatársai olyan, fiataloknál jelentkező reumatikus arthritises eseteket kezdtek vizsgálni, amelyekre a Connecticut állambeli Lyme nevű kisvárosban figyeltek fel. Innen tehát a betegség ma ismert neve. Ennek eredményeképpen 1976-ra megszületett az arthritis addig ismeretlen formájának pontos leírása. A legtöbb Lyme-arthritises betegnél az ízületi panaszokat idegrendszeri és bőrtünetek előzték meg. Utóbbiak megegyeztek a már 1909-ben leírt, úgynevezett erythema chronicum migranssal, ami nem más, mint a közismertté vált koncentrikus körökben vándorló bőrpír. A tartósan fájdalmas neurológiai tüneteket 1922 óta ismerték a francia Garin és Bujadoux, valamint 1941 óta a müncheni neurológus, Bannwarth leírásából. Az esetekben közös volt az első tünetek megjelenésének ideje, ami mindig június és szeptember közé esett, továbbá az, hogy a páciensek általában erdő közelében laktak. Erős volt hát a gyanú, hogy valamilyen ízeltlábúak által terjesztett betegségről lehet szó. A kórokozót, a Borrelia nemzettséghez tartozó spirilliumot 1982-ben Willy Burgdorfer fedezte föl kullancsokban. Innen a baktérium neve: Borrelia burgdorferi. A betegség hivatalos neve 1985 óta Lyme-borreliózis.
Az egész világon elterjedt kórokozó részletes, molekulárgenetikai vizsgálatával aztán kiderült, hogy mintegy 10 alfajából körülbelül négy képes az embert is megbetegíteni, némelyik csak az amerikai, némelyik csak az európai kontinensen jellemző. Az alfajok is nagyon különbözők lehetnek, ezért aztán a betegség is különbözőképp produkálja a tüneteket. A jellegzetes vándorló bőrpír sem jelentkezik mindenkinél, pedig feltűnő, a betegséget idejében jelző tünetként jó szolgálatot tenne az orvosoknak.
A Lyme-kór elleni védekezés
A Lyme-kórral fertőzött kullancsok egész Európában elterjedtek. Közép-Európában általában minden negyedik kullancs hordozza a baktériumot. Mivel hatékony oltás az európai alfajok ellen még nem létezik, a kullancsriasztó, a megfelelően védő öltözet és a kirándulás, szabadban töltött idő utáni, minél hamarabbi kullancsvizsgálat elengedhetetlen. A baktérium a kullancs középbelében él, ezért nagyjából 24 órával a kullancscsípés, pontosabban a bőrbe rögzülés után juthat a gazdaszervezetbe. Ebből következik, hogy a fertőzés megelőzéséhez a kullancsot 24 órán belül el kell távolítani. Sajnos ez a legnagyobb elővigyázatosság ellenére sem mindig sikerül.
Lehet-e tudni, hogy fertőzött volt-e a kiszedett kullancs? Miután a Lyme-kór időben történő felfedezés esetén az esetek túlnyomó részében antibiotikummal jól gyógyítható, fontos lehet a kiszedett kullancs laborvizsgálata.
A Kullancsszövetség az ország gyógyszertáraiba díjmentesen átvehető kullancsbeküldő szetteket juttatott el. A kullancskanállal szakszerűen eltávolított kullancsot az ebben található pici műanyagdobozkába - szakszerűen Eppendorf-csőbe - téve egyszerűen el kell küldeni a diagnosztikai laboratóriumba, a borítékra előre nyomtatott címre (Istenhegyi Géndiagnosztikai Laboratórium, Budapest, irsz.: 1994). A vizsgálat díjának egy részét a Kullancsszövetség fedezi, a fennmaradó 4000 forintot a mellékelt csekken kell befizetni. Az eredményt, hogy volt-e a kullancsban kórokozó baktérium, a Kullancsszövetség honlapján (www.kullancsinfo.hu) lévő listán a szett kódszáma alapján lehet megtalálni.
Az eddig leírtakból következik, hogy a kullancs bizonyított fertőzöttsége nem jelenti egyben a gazdaszervezet, a kullancs csípte személy fertőzését. Indokolttá teheti azonban az érintett célzott vizsgálatát - a vérből ugyanis a fertőzöttség idővel kimutatható -, és szükség esetén időben meg lehet kezdeni az antibiotikumos kezelést.
A rohamosan terjedő kullancs-encephalitis, FSME, CEE vagy TBE
A kullancs által terjesztett másik legjelentősebb betegség nevei magyarul és idegen nyelven. Ezen agyhártya- és agyvelőgyulladás megjelenése szezonális változást mutat, innen a betegség német neve: Frühsommer-Meningoenzephalitis (FSME), azaz "koranyári". A spring-sommer encephalitis is erre utal, míg másik angol neve, a CEE (Central European Encephalitis) a közép-európai elterjedési területet hangsúlyozza. A TBE a szintén angol Tick-Borne-Encephalitis rövidítése, azaz "kullancs szülte" agyvelőgyulladás. Nem csak a kullancs terjeszti, a fertőzött juhok, kecskék forralatlan tejével is bejuthat az emberi szervezetbe.
A kelet-közép-európai térségben a kullancs-encephalitis az 1940-es évek óta ismert. A kórokozó vírus a fertőzött kullancsok nyálával a csípéskor azonnal bekerülhet az ember vagy más melegvérű gazdaállatok szervezetébe, innen fertőződhetnek újabb kullancsok is.
A Lyme-kórhoz képest a kullancs-encephalitis sokkal ritkább, miután nagyjából minden századik kullancs fertőzött csupán. Mivel azonban minden tizedik megbetegedés maradandó károsodásokat - bénulást, idegrendszeri zavart - hagy hátra, és minden századik eset halállal végződik, igen aggasztó, hogy ugyanakkor rohamosan nő a fertőzött kullancsok és az évenkénti megbetegedések száma is.
Az elmúlt harminc évben 400 (!) százalékkal nőtt a betegség előfordulása, Nyugat-Európában pedig 2004 és 2005 között, mindössze egy év alatt 130-160 százalékos volt az előfordulás növekedése. E betegségnek Közép-Európa valóságos góca, amint ezt a fertőzött kullancsok előfordulásának térképe mutatja.
Magyarországon 100000 lakosra nagyjából egy megbetegedés jut, a leginkább fertőzött Somogy megyében pedig majdnem hét. Hazánkban az utóbbi években évente 200-400 esetet regisztráltak. Szerencsére a megbetegedések számának emelkedése megállt, ami az egyre fegyelmezettebben zajló parlagfű-irtással és a betegséget megelőző oltás elterjedésével magyarázható. E tekintetben jó példával jár előttünk Ausztria, ahol a lakosság 85 százaléka oltott a kór ellen.
A tökéletes megelőzés: az oltás
Az oltás egy éves kor fölött bárkinek beadható. Minél idősebb korban következik be a megbetegedés, annál súlyosabb lefolyású, így az idősek számára különösen ajánlott. Az oltóanyag elölt kórokozókat tartalmaz. Az oltási sorozatot érdemes ugyan télen megkezdeni, hogy a koranyári kullancstámadás idejére kialakuljon az immunitás, de nyáron sem fölösleges. A gyorsított oltási rend hamarabb eredményez védettséget.
Normál rend szerint az első oltást 1-3 hónap elteltével követi a második és 9-12 hónappal a harmadik oltás. Háromévenkénti emlékeztető oltás szükséges a védettség folyamatos fenntartásához. Gyorsított rend szerint a második oltás 14 nap múlva követi az elsőt.
Amint láthattuk, sajnos nem túlzó a sok riogatás, de mindkét betegség esetében van hathatós eszköz a kezünkben a súlyos következmények megelőzésére külföldön és itthon egyaránt. Talán nem árt még egyszer megismételni a kullancs elleni védekezés legfőbb szabályait:
1. Oltassuk be magunkat kullancs-encephalitis ellen!
2. Természetjáráskor használjunk kullancsriasztót, és hordjunk zárt öltözetet!
3. Rendszeresen figyeljük, nincs-e rajtunk kullancs, a kirándulás után pedig azonnal tüzetesen nézzük végig az egész testet, különös tekintettel a sötét, párás hajlatokra.
4. A kullancsot gyötrés nélkül lehetőleg élve, kullancseltávolító kanállal, vagy ha pici és nehéz megfogni, csipesszel, biztos mozdulattal, egyszerű, határozott rántással szedjük ki. A lárvákat és nimfákat steril tűheggyel kell kipöccenteni.
5. A kiszedett kullancsot érdemes laboratóriumi vizsgálatra küldeni, a helyét 1-2 hétig figyelni.
Legjobban: