A vakációzók 55 százaléka 100-500 ezer forintos utazási költségvetéssel számol, és döntően – 68 százalékuk, ahogy tavaly is – a saját jövedelméből finanszírozza a nyaralást. A tavalyi 15 százalékkal szemben idén 16 százalékos azoknak az aránya, akik a családtagok támogatásából mennek nyaralni , banki kölcsönre csak 6 százalékuk támaszkodik. A SZÉP-kártya viszont népszerű: az utazók 28 százalékánál ez a forrás is szerepet kap – írja a K&H közleménye, amelyben a cég biztos jövő kutatásának eredményeiről számoltak be.
A felmérés szerint a 30-59 évesek többsége – 10-ből majdnem 7-en – hosszabb, legalább 5 napos belföldi utazással számol, szemben az egy évvel korábbi 57 százalékos aránnyal. Hasonló időtartamú külföldi utazást a megkérdezettek 26 százaléka tervez, míg 2021-ben ez csak 16 százalékukra volt igaz. Kiderült az is, hogy az átlagos utazási költségvetés lényegében megegyezik a pandémia előttivel (közel 250 ezer forint), ugyanakkor a tavalyi 183 ezer forinthoz képest 35 százalékos növekedést jelent.
A közleményben idézik Kaszab Attilát, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettesét is. A szakember azt mondja, kiemelkedő kockázatot vállal, aki utasbiztosítás nélkül megy külföldre. Egy kisebb baleset , például egy végtagtörés kezelése is akár több 100 ezer forintos tétel lehet, ahogy egy gyomorrontás kezelése is több 10 ezer forintra rúghat, hasonlóan a napszúrás vagy éppen a leégés kezeléséhez.
A K&H felmérése választ adott arra is, hogy a megkérdezettek 24 százaléka idén kiegészítő utazási biztosítást tervez kötni annak ellenére, hogy a bankkártyájához tartozik ilyen konstrukció. Csak bankkártyás biztosításra a válaszadók 17 százaléka támaszkodna.
