A hemoglobin a vörösvértestekben található anyag, melyet a köznyelv gyakran vérfestéknek hív, hiszen a benne található színanyagok adják a vér piros színét. A feladata elsősorban az oxigénszállítás, de természetesen a sejteknek leadott oxigénért cserébe felveszi a felszabaduló széndioxid egy részét is, és elszállítja a tüdőbe, ahol megtörténhet a gázcsere. Az oxigént éppen kötő hemoglobin színe és infravörös fényelnyelő képessége megváltozik. Ezen a jelenségen alapul az egyik legegyszerűbb mérőmódszer, a pulzoximetria, mely infravörös fény segítségével állapítja meg a szervezet oxigénellátottságát. A pulzoximetria olyan súlyos betegségekben is oxigénhiányt jelez, mint például a kamrai szeptumdefektus, ami a szívkamrák közti sövényen található rendellenes szivárgást, illetve - a lyuk méretétől függően - véráramlást jelent.
A Bonni Egyetem Gyermekklinikájára érkező négyéves kisfiúnál is erre gyanakodtak, mikor a pulzoximéter alacsony oxigénszintet jelzett, ám Dr. Andreas Hornung gyermekgyógyász és kollégái még alapos kivizsgálással sem találtak semmiféle kardiológiai problémát. 41 éves édesapjánál azonban hasonlóan alacsony oxigénszintet jelzett a készülék. Az apánál sem igazolódott be szívprobléma. Dr. Berndt Zur, Birgit Stoffel-Wagner professzor (Klinikai Kémia és Farmakológia Intézet) kutatócsoportjának tagja megvizsgálta a fiú és édesapja hemoglobinját, és rájött, hogy mindkettőjük esetében egyszerűen csak egy eddig ismeretlen típusról van szó, mely oxigént kötve is több infravörös fényt nyel el, ezért születtek a megtévesztő eredmények. A kutatók "Hemoglobin Bonn"-nak nevezték el az új molekulát.
A fiú édesapját még éjszakai oxigénkezelésben is részesítették, arra gyanakodva, hogy esetleg alvási apnoe szindrómában (kórosan hosszú légvételi szünetek alvás közben) szenved.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
