Az északi fény új formáját elsőként 2018-ban észlelte felvételein egy hobbikutató, aki a Finn Meteorológiai Intézettel dolgozott együtt. A zöld színű jelenségnek a dűne nevet adták, mivel emlékeztet a tengerpartokon kialakuló homokdombokra. Később a jelenség többszöri előfordulását rögzítették megfigyelőkamerákkal is.
Így alakulnak ki a dűnék
Az intézet szerint a dűnék valószínűleg a nagyjából száz kilométeres magasságban lévő oxigénatomok hullámai, amelyeken megcsillan egy, a Napból érkező részecsekeáramlat. Egy új tanulmányban pedig a dűnék születését egy "hullámcsatornára" vezetik vissza, amely az atmoszféra mezoszféra és a mezopauza nevű rétegei környékén alakult ki.
A dűnék az ionoszféra és a felette lévő mezoszféra közötti kölcsönhatás eddig meg nem figyelt mechanizmusát képviselik, ezért ez egy elképesztő felfedezésnek számít - mondta Minna Palmroth, a Helsinki Egyetem professzora. A Föld felett 80-120 kilométer távolságban lévő régió a Föld legkevésbé vizsgált területe, ennek feltérképezése ugyanis hatalmas kihívást jelent a mérőműszerek számára - tette hozzá a szakértő.
A kutatás szerint az északi fény új formája lehetővé teszi, hogy új módon vizsgálják a légkör alsó részének jellemzőit.
