"Az orvosi nyelvben (...) az a szerepük az idegen kifejezéseknek, hogy egy kissé eltakarják, elködösítsék a magyar kifejezés szókimondó egyértelműségét. A tuberkulózis vagy újabban tébécé nem hangzik olyan kíméletlenül, mint a tüdőbaj. A demencia is az idegen szó homályával, tudományos tartózkodásával enyhíti a valóságot, s ezért sokkal tapintatosabb, mint az elmegyengeség, az elhülyülés vagy az észbeli gyarlóságnak több tucat köznyelvi és tájnyelvi kifejezése" - idézi az Aszklépiosz-fórumon megjelent cikkében Tarcza Orsolya az 1985-ben megjelent Nyelvművelő Kézikönyvet.
"Elnézőnek kell lenni a tudományos szakszókincsek idegen elemei iránt. Ezeket a szavakat és kifejezéseket mindig egy-egy szűkebb réteg használja, általában nem is szükséges, hogy más is (például az orvostudomány latin szakkifejezéseit a beteg) megértse."
Dr. Laczkó Krisztina, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának docense, a Magyar Orvosi Nyelv szerkesztője azt mondja, ez a nézet mára elavult. Úgy véli, meg kell őriznünk a magyar orvosi nyelvet, s ennek két iránya van. Az elangolosodó szakmai irodalom veszélyezteti az orvosi nyelv magyar voltát, ezért ügyelni kellene arra, hogy amit csak lehetséges, azt igyekezzünk magyar megfelelővel helyettesíteni, hogy a magyar orvosi nyelv ne híguljon fel. Ez abból a szempontból is fontos, hogy ez az angolosodás ne szivárogjon át az orvos és a beteg közötti kommunikációba, a széles rétegeknek szóló tájékoztatásba, hiszen az még több zavart okozhat.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A betegek tájékoztatásához, az orvos és a beteg közötti félreértések nélküli kommunikációhoz elengedhetetlen az, hogy ne a szakzsargonban használt görög-latin kifejezésekkel éljen az orvos, s a betegnek is joga tudni, s érteni azt, hogy pontosan mi a baja.
Nem szabad azonban átesnünk a ló túloldalára. A nyelvész szerint be kell fogadnunk azokat a szavakat, amelyek elfogadottá és pontosan értelmezhetővé váltak a nem orvosok számára is. Például nem kell az onkológia helyett daganat-gyógyászatot mondani, vagy az ortopédia helyett testegyenészetet.
Mióta az internet a mindennapjaink részévé vált, egyre nagyobb az igény a mindenki számára érthető hiteles ismeretterjesztésre. Ezekben, a mindenki számára íródó anyagokban teljesen elfogadott és javasolható, hogy magyaros formában használjuk az orvosi nyelvből átszűrődő szavakat, úgy mint diabétesz, vagy ciszta.
Az orvosi nyelv - amely tulajdonképpen görög alapokon nyugvó, ellatinosodott műnyelv - magyarságának megőrzése, ápolása és fejlesztése a szakma számára is fontos. Ezt az is bizonyítja, hogy néhány éve a Semmelweis Egyetem általános orvosi karán fakultatív tárgyként választható a magyar orvosi nyelv című tantárgy.
Legjobban: