Tényleg működhet a hipnózis?

A hipnózis nemcsak az orvostudományban ismert: számos filmben és könyvben is szerepelt már az eljárás, melynek segítségével öntudatlan állapotba juttattak embereket vagy kitöröltek az emlékezetükből bizonyos dolgokat. Ezekben a történetekben általában egy hétköznapi tárggyal (például egy láncos órával) és néhány mondat elismétlésével idézték elő a különös hatást. Tényleg elég ez, hogy egy ember teljesen elveszítse a kontrollt a tudata felett?

Enyhíti a szülési fájdalmat, és leszoktat a cigarettáról

Mivel a hipnózis izgalmas téma, és a popkultúrában is gyakran előkerül, rengeteg mítosz és tévhit kering róla a köztudatban. A filmes kliséket lehámozva azonban bizonyítottan hatásos kezelési módot kapunk, amelyet egészségi problémák széles spektrumában alkalmaznak a műtét utáni fájdalomtól az elhízáson át a szorongásig. Utóbbi két esetben a hipnózis és a kognitív terápia (illetve ezek kombinációja) a leghatékonyabb gyógyszer nélküli kezelésnek minősül.

Egy kutatás eredménye szerint azok a túlsúllyal küzdők, akiken kognitív terápiát alkalmaztak, a 4-6 hónapos kezelés alatt átlagosan 5 kiló feleslegtől szabadultak meg, míg akiknél ezt hipnózissal is kiegészítették, már közel tíz kilóval lettek ugyanezen idő alatt könnyebbek. Utóbbi esetben ráadásul a páciensek a kezelést követő 18 hónapban sem híztak vissza, míg akik csupán a kognitív terápián estek át, később felszedtek némi pluszsúlyt.

Hipnózissal sikeresen kezelhető a műtét utáni fájdalom is, főleg gyermekek esetében. Sőt a kismamáknál a szüléssel kapcsolatos fájdalmat is enyhítheti, bizonyos típusait még a gyógyszereknél és érzéstelenítőknél is jobban képes elfojtani.

A függőségek is jól kezelhetőek ilyen módon, segíthet például leszokni a dohányzásról. Egy 2007-es kísérletben a hipnózist mérték össze a cigarettáról leszoktató hagyományos módszerekkel. A 286 láncdohányos bevonásával készült tanulmányban a résztvevők 20 százalékát sikerült hipnózissal leszoktatni, míg a hagyományos terápia csupán a résztvevők 14 százalékánál hozott eredményt. Nagyobb arányban sikerült azokat az embereket leszoktatni, akiknél a depresszió is gondot okozott. Egyébként ez utóbbi esetén is jól alkalmazható a hipnózis.

Gyakran alkalmaznak hipnózist olyan emberek kezelésére, akik valamilyen traumát éltek át vagy poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvednek. A kutatók szerint a hipnotizált személynek még az immunreakciója is megváltozhat, és csökkenhet a vírusfertőzés kialakulásának veszélye.

A hipnózis így zajlik

Ahogy a példák is mutatják, a hipnózis rengeteg helyzetben alkalmazható, hatásmechanizmusát viszont már jóval nehezebb lenne leírni. Két szakaszát különíthetjük el: az indukciót és a szuggesztiót. Az első, indukciós szakaszban az alany felkészül a hipnózisra, ellazul, miközben a figyelme egy dologra összpontosul. Ez a szakasz néhány másodperctől akár tíz percig is tarthat, ez alatt a páciensnek teljesen ki kell ürítenie az agyát, hogy csak a terapeuta hangjára tudjon koncentrálni.

A szuggesztiós szakaszban a hipnotizált személynek olyan elképzelt eseményeket és szituációkat mutatnak be, amelyekkel felfedezhetik és reagálhatnak a panaszaik mögött megbúvó érzésekre. A páciens állapotától és személyiségétől is függ, hogy ezen a beszélgetésen mik hangzanak el. Bizonyos esetben a terapeuta egyfajta irányított meditációval jut a felszínes reakciókon és ítélőképességen túl egy mélyebb tudati állapothoz. Ez ahhoz hasonlít, amikor egy izgalmas film vagy könyv hatására teljesen elveszítjük a kapcsolatunkat a külvilággal.

"A legtöbben félnek a tudatos kontroll elvesztésétől, pedig ez az elme és a test összehangolásának egyik hatékony módszere" - magyarázta Dr. David Spiegel, a Stanford Egyetem professzora. A kezelt személy nagyobb hatalmat nyer saját szervezete felett, így meggátolhatja, hogy a fájdalom, a stressz vagy a depresszió irányítsa.

Nem mindenkinél működik

A módszerrel kapcsolatban ugyanakkor több vitás kérdés is felmerülhet. Freud elmélete szerint a hipnózis gyengíti a tudat és a tudatalatti között húzódó határvonalat, ami bizonyos esetben veszélyes is lehet. Mások egyszerű placebohatást sejtenek a hipnózis mögött, vagyis az emberek valójában csak beképzelik, hogy a kezelés hatásos volt, és ezáltal tényleg beindítanak a szervezetükben bizonyos gyógyító folyamatokat. Ráadásul nem is mindenkinél használható ugyanolyan hatással: Dr. Len Milling klinikai pszichológus szerint az emberek nagyjából 20 százalékánál komoly eredményeket lehet elérni ezekkel a kezelésekkel, és nagyjából ugyanilyen arányban vannak azok, akikre semmilyen hatással nincsenek. A maradék 50-60 százalék valahol a kettő között van, de a gyerekeknél általában hatásosabbnak bizonyultak.

Forrás: Time