Tényleg jobb a siketek látása?

Az amerikai képregényhős, Fenegyerek egy radioaktív anyag miatt vesztette el látását, és a többi érzéke annyival élesebb lett, hogy képes volt kompenzálni a hiányosságot. Azonban Christina Karns és munkatársai szerint nem ennyire egyszerű a helyzet, ugyanis nem az érzékszervek működése lesz jobb, hanem specifikus agyi változások következnek be. Ismert, hogy a született siketek perifériás látása a hallókhoz képest érzékenyebb a fényre és a mozgásra.

A vizuális inger két jelátviteli pályán keresztül kerül be az agyba. Az egyik hordozza az objektum helyét és mozgását, az információ a feldolgozás során a látókéregből a nyakszirti lebenybe kerül. Az objektum felismerése viszont a halántéklebenyhez kötött. Az agyi funkcionális képalkotók kimutatták, hogy a siketeknél főként az első pálya aktivitása növekszik meg, ami megmagyarázza a fejlettebb perifériás látást.

Az Idegtudományi Társaság tudományos találkozóján bemutatott tanulmány során a siketek agyműködésében zajló átszerveződés részleteire fókuszáltak. Bevezetésképp hallók perifériás látását tesztelték: amennyiben egy fényingerrel párhuzamosan két sípolást halottak, a fényt két felvillanásként érzékelték. Ehhez hasonlóan, a siketek akkor lehetett megtéveszteni, ha a levegőben két hirtelen nyomásváltozás ébredt. A funkcionális vizsgálatok az átszerveződést igazolták, és megvizsgálva a siketek szemét, nem találtak szervi eltérést az ép hallással rendelkezőkhöz képest.