A kutatást vezető Irene Miguel-Aliaga és társai abból a kérdésből indultak ki, hogy vajon csak nemi szerveink sejtjei "ismerik" nemi identitásukat vagy ez szervezetünk többi sejtjére és szervére is igaz-e. A kutatást legyekkel végezték. Olyan genetikai módszerekkel dolgoztak, amelyekkel az egyes sejtekben ki- és bekapcsolhattak egyes géneket, ezáltal "férfiasítani", illetve "nőiesíteni" tudták ezeket.
Amikor az egyes sejtek "nemet kaptak", tulajdonságaik is megváltoztak: a női sejtek például jobban, gyorsabban tudtak sokszorozódni, ennek hatására például a nőstény legyek emésztőrendszere is megváltozott, megnőtt a szaporodás érdekében. Hasonló változás biztosíthatja az embereknél az anya és a magzat optimális táplálékellátását, így nem is csoda, hogy a nőknek nem kell "két emberre valót" enniük.
Azt már korábban is tudtuk, hogy a gerincesek nemi szervei átalakíthatók: az egerek petefészek- és heresejtjei könnyen átalakulhatnak egy egyszerű genetikai beavatkozás hatására. Ebből arra következtethetünk, hogy a nemi szervek sejtjei folyamatosan kapják az információt a szervezetből, hogy milyen nemük van.
A kutatók szerint sejtjeinknek is külön nemük van A brit kutatók most tapasztalták először azt, hogy ez a formálhatóság a nemi szerveken kívül is tapasztalható a szervezetben. Ráadásul, ahogy ezt a kutatók elmondták, korábban azt hittük, hogy a női és férfi szervezet csak a bennük áramló különböző hormonok, az ösztrogén , illetve a tesztoszteron hatására viselkedik másképpen.
Az azonban már meglepő lehet, hogy az olyan szervekben, amelyek mindkét nemnél megtalálhatóak - például a béljáratban - a nemi különbségek megmaradnak, ez pedig nem hormonok vagy az egyedfejlődés hatására alakul ki így.
Miguel-Aliaga és társai úgy vélik: olyan nemváltó mechanizmust találtak, amely több szervünkben, szövetünkben és sejtünkben munkálkodik, mint azt korábban gondoltuk volna - konkrétan a vizsgált legyek minden egyes sejtjének külön szexuális identitása van. Ez pedig nem csupán a legyekre, hanem az emberi szervezetre is ugyanúgy igaz lehet. A kutatócsoport három olyan gént fedezett fel a legyek béljáratában, amelyek nagy szerepet játszanak ezen folyamatban, most azt kutatják, hogy ezek a szervezet más szerveiben megtalálhatóak-e, illetve vannak-e hasonló működésű gének máshol a legyek szervezetében. Ez a kutatás már csak azért is izgalmas, mert ezen három génnek az emberi szervezetben is megvannak a hasonló működésű hasonmásaik.
Forrás: Science Daily
