A rezisztens baktériumok terjedésére állított fel új epidemiológiai modellt Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bolyai Intézetének matematikusa a Semmelweis Egyetem két munkatársával közösen, kutatási eredményeiket a Nature Communications folyóiratban mutatták be.
Egyre nagyobb gondot okoz az antibiotikum-rezisztencia
A közlemény szerint az utóbbi években azt vették észre az orvosok, hogy a Helicobacter pylori fertőzés - amely gyomorfekélyt, nyombélfekélyt és gyomorrákot is okozhat - kezelése a clarithromycin nevű antibiotikummal egyre ritkábban sikeres. Ennek oka az antibiotikum-rezisztencia növekvő gyakorisága. Ezt, illetve ehhez hasonló, a makrolidok közé tartozó antibiotikumokat számos más betegség esetén is alkalmaznak, amelyek ugyanúgy hozzájárulhatnak a gyakoribb rezisztenciához.
A rezisztens baktériumok terjedése az egyik legnagyobb globális egészségügyi kihívás.
A Semmelweis Egyetem két munkatársa, Kocsmár Éva és Lotz Gábor, valamint Röst Gergely által végzett kutatás célja annak kiderítése volt, hogy honnan ered e baktérium antibiotikum-rezisztenciája. A kutatók 4744 fertőzött beteg gyomorbiopsziás mintáját vizsgálták meg, és megnézték, hogy a betegek múltbeli gyógyszerfogyasztása milyen összefüggésben van a rezisztencia gyakoriságával. A vizsgálat során a szakemberek megállapították, a betegek egy jelentős része soha nem szedett makrolid típusú antibiotikumot , mégis azzal szemben rezisztens baktériummal volt megfertőzve - ezt nevezik primer rezisztens fertőzésnek.
A Röst Gergely és kutatótársai által készített modell részletesen leírja a különböző típusú Helicobacter pylori fertőzések terjedését, és közben figyelembe veszi a lakosság gyógyszerfelhasználását is. A számítások szerint ezen betegek döntő többsége már eleve a rezisztens baktériummal fertőződött meg. A járványdinamika azt is megmutatta, hogy az egyéb célú makrolidok fogyasztásának csökkentése mennyivel mérsékelhetné a rezisztencia kialakulását.
A Helicobacter pylori fertőzés célzott gyógyszeres kezelés nélkül nem gyógyítható, és ugyan a kórokozó a teljes népesség mintegy felében megtalálható tünetmentesen, betegség kialakulása esetén komoly szövődmények - gyulladásos és daganatos rendellenességek - fordulhatnak elő, amennyiben nem sikerül hatékony készítményt alkalmazni a kórokozó ellen. Nemzetközi példák is alátámasztják, hogy a kezelések észszerűsítésével jelentősen csökkenthető az antibiotikum-fogyasztás. Az ilyen kutatások nagyban elősegítik olyan kezelési protokollok kidolgozását, amivel mérsékelhető a lakosság körében a rezisztencia további növekedése - áll a közleményben.
