Bár Michelle Gallagher, a Monell Chemical Senses Center kutatója mindössze 22 önként jelentkező karcinómasejtjeinek vizsgálatával jutott erre az eredményre, a felfedezés azért jelentős, mert minden egyéb diagnosztikai eljárásnál korábban, már akkor lehetővé teszi a bőrrák felfedezését, amikor még nem is látszik elváltozás.
A bőr számos olyan anyagot termel, melyek a levegőben elkeveredve jellegzetes szagot adnak. Ezért a kutató közvetlenül a páciensek karcinómás bőrfelszíne és teljesen egészséges emberek ép bőrfelszíne közeléből vett levegőmintákat, melyeket gázkromatográfiás eljárással analizált. Az egészséges és beteg bőrfelszín közeléből származó mintákban lényegében ugyanazokat a kémiai összetevőket sikerült beazonosítani, a különböző szaghatásért a vegyi anyagok eltérő aránya a felelős.
Az újonnan kifejlesztendő diagnosztikai eljárás nem csak a korai felismerés miatt jelentős. A szövetmintavétellel (biopsziával) ellentétben nem jár bőrsérüléssel, fájdalmas beavatkozással, és nem bolygatja meg a rákos szövet területét. A kutatók ezért abban reménykednek, hogy más bőrrákok, esetleg más szövetek rákjai esetében is sikerül eltérő szagok alapján új diagnosztikai eljárást kifejleszteni. A szagok alapján történő diagnózis ötlete egyébként korántsem új. Már korábban is próbáltak kutyákat betanítani arra, hogy érzékeny orrukkal a vizeletet vagy a kilélegzett levegőt kiszimatolva segítsenek megmondani valakiről, nem szenved-e hólyag-, mell- vagy tüdőrákban. Ahogy arról is olvashattunk már, hogy kutyabarát betegek észrevették, kedvenceik jóval a betegség kiderülése előtt különös érdeklődéssel kezdték szagolgatni azon testrészüket, amelyről később bebizonyosodott, hogy kóros elváltozás van rajta.
Forrás:
www.wissenschaft.de
