Sokan azt hiszik, hogy a séta "csalás", nem is igazi sport, pedig egyre több tudományos bizonyíték mutat arra, hogy a test és az elme számára is az egyik legkiválóbb mozgásforma.
A járás képessége az emberi faj fennmaradásának egyik kulcsa. A szakértők szerint a sétálás valószínűleg azért tesz ilyen jót nekünk, mert a testünk éppen erre a mozgásra fejlődött ki. Michael Depledge, az Essexi Egyetem környezettudományi professzora szerint őseink nem futkároztak, hanem naponta körülbelül 22 kilométert gyalogolhattak vadászó-gyűjtögető életmódjukat folytatva.
Sammy Margo fizioterapeuta szerint a testünk nem szereti a rázkódó, agresszív mozgást, ami például a kocogással jár. A gyaloglás lehetővé teszi, hogy a szívünk ritmikusan verjen, ami azt jelenti, hogy a vérkeringésünk így a leghatékonyabb. A kutatások alapján a rendszeres séta felére csökkentheti férfiakban a szívbetegség kockázatát. Margo szerint ráadásul a gyaloglás a futástól eltérően a sérülések minimális arányával jár.
Hátfájás ellen is jó
A derékfájást gyakran annak tulajdonítják, hogy négy lábon kellene járnunk. Clive Lathey csontkovács szerint azonban éppen ellenkezőleg. Medencénk kialakítását és a gerinc S alakját figyelembe véve az emberi test a függőleges erők elnyelésére lett kialakítva. A gyalogláshoz hozzá vagyunk szokva, a képernyő előtti és az autó volánja mögötti gubbasztáshoz azonban nem.
Jót tesz az agynak!
Az Illinois-i Egyetem kutatói 120 önkéntes részvételével tavalyi kísérletükben kimutatták, hogy a napi rendszerességű séta növelheti az agy méretét. Az alanyok fele 12 hónapig heti háromszor naponta 40 percet sétáltak, a többiek pedig nyújtó és erősítő gyakorlatokat végeztek. A kutatás végén az agyi képalkotó vizsgálatok azt mutatták, hogy a sétáló csoport tagjainak hippokampusza, az agy emlékezőközpontja, átlagosan 2 százalékkal nőtt. A nyújtógyakorlatokat végzők hippokampusza ezzel szemben 1 százalékkal zsugorodott. A kutatás vezetője, Arthur Kramer professzor azzal magyarázta a jelenséget, hogy a gyaloglás serkenti az agyba irányuló véráramlást, ami új idegsejtek növekedését váltja ki. Ez egyfajta "védőpárnával" látja el az agyat, ami megvédi a demenciától.
Jókedvre derít
A gyaloglás a többi testmozgáshoz hasonlóan a boldogsághormonok, az endorfin, a szerotonin és a dopamin felszabadulásához vezet. Olyan finoman történik mindez, hogy ez a legjobb ellenszere a depressziónak.
A brit kormány irányelvei napi 10 ezer lépés (kb.: 7,5 kilométer) megtételét javasolják a szív egészségének és az egészséges testsúly fenntartása érdekében. Az átlagemberek 5-7500 lépést tesznek meg anélkül, hogy észrevennék. Ha valaki reggel gyalog megy a munkába vagy az állomásra, az máris 5000 lépés. Ha este ugyanezt megteszi, el is érte a kitűzött célt.
