Agyi képalkotó módszer segítségével megállapítható, hogy az ember tudatában van-e cselekedete során annak, hogy bűnt követ el - írja az amerikai tudományos akadémia lapjában megjelent tanulmányában Read Montague , idegkutató és csapata (Predicting the knowledge-recklessness distinction in the human brain; Proceedings of the National Academy of Sciences).
Ha az illető bűne kimutathatóan szándékos, akkor súlyosabb büntetést érdemel, mintha pusztán gondatlansága miatt következett volna be az adott esemény. A gondatlanság még igen súlyos esetekben is - például emberölés - kevésbé súlyos büntetést érdemel - írják nyilatkozatukban a kutatók. Az idegkutatók eredményét egyelőre még nem használják fel a bírósági tárgyalásokon, azonban a kutatás maga bekerül a gyorsan fejlődő új tudományág, az ideg- és a jogtudomány találkozásából születő neurojog tankönyveibe - írja a Medical Online.
Montague és munkatársai 40 ember agyi működésének képalkotó vizsgálatát végezték el, és azonosították azokat az agyi válaszokat, amelyek révén megkülönböztethető a figyelmetlen tett a szándékosságtól. Az eredmény szerintük azért is jelentős, mivel ez az első neurobiológiai bizonyíték arra, hogy kimutatható különbség létezik a tudás és a gondatlanság mentális állapotai között, amelyeknél eddig csak a jogtudomány próbált határvonalat húzni.
A Vanderbilt és a Yale University, valamint további négy egyetem (University of Pennsylvania, University of Virginia, University of Kentucky, Ohio State University) jogi és idegtudományi hálózatának jogászai és idegkutatói hangsúlyozzák, hogy az ember pontosan ugyanazt a tettet elkövetve mentális állapotának függvényében 14 éves börtönbüntetésben vagy próbára bocsátásban is részesülhet, ezért is fontos az objektív különbségtétel.
"Elméletben az agyi állapotok kimutatására akkor van mód, amikor a cselekedet éppen zajlik. Ennek alapján elkezdhetjük a további vizsgálódást: mely neurális körök érintettek a folyamatban? Hogyan alakulnak a különbségek, ha nem 40, hanem már 4000 ember adatai állnak rendelkezésre? Vannak-e olyan fejlődési zavarok, tudatállapotok, gyógyszerhatások, sérülések, amelyek befolyásolják ezeknek a neurális köröknek a működését?" - magyarázta Montague.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogászok úgy gondolnak az emberekre, mint akik tudatosak, szabad akaratukból cselekszenek, és saját maguk hozzák meg a döntéseket, míg az idegtudósok azt hangsúlyozzák, hogy az idegi folyamatok 99 százaléka sosem éri el a tudatosság küszöbét. Az új neurokomputációs eljárás révén megkezdődhet a jogi és idegtudományi gondolkodásmód közelítése.
