Mire jó a juharfaszirup?

Két egyetemista, Catherine Aaron és Gabrielle Beaudry mentort keresett iskolán kívüli kutatómunkájához. Végül a University of Montreal kórházik kutatóközpontjában (CRCHUM) Alex Parker idegtudományi szakértővel vették fel a kapcsolatot és igen meglepő kutatásba kezdtek.

Parker azon felfedezését kezdték el tovább elemezni, hogy a cukor csökkenti az izomsorvadásos laterális szklerózis (ALS) esélyét. És itt jött a képbe Kanada egyik legfőbb exportcikke, a juharfaszirup.

Fonalférgeken végzett kísérletekkel megállapították, hogy a szirup megfelelő védelmet nyújt a paralízis ellen. A Parker által génmódosított férgek olyan fehérjét termelnek, amelynek köze van az ALS-hez. Amikor a férgek elérik a 12 napos kort, neuronjaik leállnak és megbénulnak. A férgek mintegy fele kéthetes korára teljesen lebénul, de azok közül, amelyek juharszirupot kaptak, csak 17 százaléknál lépett fel paralízis, tehát egyértelmű, hogy a viszkózus anyag vegyületei képesek védelmet adni a neuronoknak.

Kevesen vitatják, hogy Stephen Hawking professzor az egyik legokosabb ember a világon - sokak szerint ő a legzseniálisabb elméleti fizikus Einstein óta. Mindemellett valóságos orvosi csodának is tekinthetjük: igen súlyos betegségben szenved. Részletek! A cukor azért tesz jót az idegrendszernek, mert a beteg neuronoknak több energiára van szükségük a mérgező fehérjék elleni harcban. A juharszirupban található polifenolok közül kettő, a galluszsav és a pirokatechin pedig úgy tűnik, képes megvédeni az idegsejteket.

Persze a felfedezés nem azt jelenti, hogy az embereknek töméntelen mennyiségben kellene cukros szirupot fogyasztaniuk, hiszen az átlagosan három hétig élő férgeknek nem kellett megküzdeniük a cukor kevésébe kívánatos hatásaival.

De a jelenleg még nem kezelhető, a jeges vödrös kihívással ismertté vált ALS esetében a betegek számára talán megoldást jelenthet a felfedezés, természetesen csak további kutatások után.

Forrás: eurekalert.org