Egy korábbi tanulmány igazolta: az a felfogás, miszerint az agy fejlődése nem fejeződik be 25 éves korig, kifejezetten a prefrontális kéreg fejlődésére vonatkozik. A prefrontális kéreg a homloklebeny azon része, amelyet az agy racionális részének is szoktak nevezni. De vajon a 25 éves életkor valóban jelentős lépcsőfok-e az agy fejlődése szempontjából? – teszi fel a kérdést az IFL Science.
25 éves korig több különböző agyi régió is eléri a maximális térfogatát. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy az agy ekkor már nem képes a változásokra, és azt sem, hogy addig az agy nem lenne képes fejlett szinten működni – magyarázták a tanulmány szerzői, Dr. Richard Bethlehem, a Cambridge-i Egyetem és Dr. Jakob Seidlitz, a Pennsylvaniai Egyetem és a Philadelphiai Gyermekkórház munkatársa.
25 évesen pillangóként ébredsz?
A prefrontális kéreg, amely egyebek mellett a tanulásért, a memóriáért és az összpontosításért felelős, serdülőkorban egyre fejlettebbé válik, majd – több, az agyról készített MRI-felvételeken alapuló kutatás eredményei szerint – 25 éves korban érik be. A vizsgálatok során megfigyelték, hogy a prefrontális kéreg fejlődésének idővonala egyénenként igen eltérő, a nőknél pedig általában egy-két évvel korábban fejeződik be. Ennek okát a tudósok még nem fejtették meg.
Magzati kortól százéves korig vizsgálták az agyat
A Nature folyóiratban 2022-ben megjelent tanulmány kutatói több mint 101 ezer résztvevő 124 ezer MRI-felvételén keresztül grafikonokat készítettek arról, hogyan növekszik az emberi agy. A legfiatalabb résztvevő még magzat, a legidősebb pedig százéves volt. "Általában van fogalmunk arról, hogy mekkora az emberi agy, de ezt még soha nem tudtuk ilyen precízen és ilyen nagy léptékben mérni az egész élettartamra vonatkozóan" – mondták a tanulmány első szerzői.
"Meglepő módon azt találtuk, hogy az általunk mért legtöbb alapvető morfológiai tulajdonság a fejlődés korai szakaszában éri el a csúcspontját, sokszor még a hatodik életév előtt. A változások tehát sokkal gyorsabbak a fejlődés korai szakaszában, míg az élet későbbi szakaszaiban finomabbak és fokozatosabbak" – magyarázta Bethlehem és Seidlitz. Az, hogy az agy mérete és fejlettsége hogyan befolyásolja az érettséget, nagyjából attól függ, hogyan definiáljuk az érettséget. A kutatók azt találták: "attól függően, hogy az agy mely pontját nézzük és milyen tulajdonságokat mérünk, bizonyos életkorokban vannak csúcspontok, amikor az adott tulajdonság eléri a maximumát, de azt is látjuk, hogy változások még ezután is történnek". Arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg van összefüggés aközött, ahogyan gondolkodunk és aközött, ahogyan az agyunk fejlődik és szerveződik.
