Eddig csak az 1960-as és 70-es évek Apollo-küldetéseinek űrhajósai hagyták el a Föld mágneses védőmezejét, amely megszűri a kozmikus sugárzást. Egy új tanulmányból – amelyet a Space.com űrhajózási portál is közölt – kiderül, hogy ez a kaland nem tett jót a szívüknek.
A kutatás összehasonlította az Apollo-legénységek kórtörténetét azon űrhajósokéval, akik nem jutottak fel az űrbe, illetve azokéval is, akik alacsony Föld körüli pályán tevékenykedtek. A mély űrt megjárt személyzetnél sokkal gyakoribb volt a halálos szívbetegség . Ugyanezt az eredményt hozták az egerekkel végrehajtott kísérletek is.
Ahogy közeleg 2024, a Nemzetközi Űrállomás leszerelésének éve, a nemzeti és privát űrügynökségek a Hold és a Mars felé fordulnak. Az ilyen küldetések azonban kiteszik az űrhajósokat a kozmikus sugárzásnak, amelynek hatásáról még nem tudunk eleget.
Eddig 24-en jártak a Holdon vagy Hold körüli pályán, de ez az első olyan kutatás, amely az egészségi állapotukat a többi űrhajóséval méri össze, és nem a teljes népességével. Az eredmény az, hogy a szívbetegségek kockázatát ötszörösére növelte a hosszabb űrutazás. Ennek egyébként nemcsak a sugárzás az oka, hanem a súlytalanság is, hiszen a keringési rendszernek olyan fizikai körülményekhez kell alkalmazkodnia, amelyre nem készítette fel az evolúció. Maradandó károsodást azonban csak a sugárzás okozott.
A korábbi feltételezések szerint komolyabb károsodást csak évek alatt okozhat a kozmikus sugárzás, a kutatás viszont arra mutat, hogy ehhez elég két hét is. A jövőbeli Hold- és Mars-utazások megtervezésénél tehát a sugárzásvédelemre nagy gondot kell fordítani. Ennek egyik módja az árnyékolás, amit a bolygókutató szondáknál már régóta alkalmaznak az elektronika védelmére: ez a feladata az űreszközökön látható aranyfóliának.
Forrás: hvg.hu
