Az elmúlt 25 évben a kutya a kognitív etológiai kutatások egyik legnépszerűbb alanyává vált, döntő részben az ELTE Etológia Tanszékén működő kutatócsoportnak köszönhetően. A kutyákat rendszerint olyan feladatok elé állítják a tudósok, amelyekben látás alapján kell dönteniük, választaniuk. A kutya látása azonban számos tekintetben eltér az emberétől, hiszen rokonságát tekintve olyan ragadozók csoportjába tartozik, amelyek többnyire mozgó prédára vadásznak, ráadásul sokszor gyenge fényviszonyok mellett.
A két faj látása eltér többek között az észlelt színekben (a kutya kevesebb színt tud elkülöníteni), a felbontásban (a kutya homályosabban lát), és a kontrasztérzékenységben is, vagyis a kutya kevésbé kontrasztosan lát. Bár ezt régóta tudják, az etológiai kísérleteket szinte kizárólag az emberi látásra alapozva tervezik. Ez gondot okozhat, ha a feladat apró részletek észlelését, követését igényli.
Számítógéppel modellezték a kutyák látását
Az Etológia Tanszéken Pongrácz Péter egyetemi docens témavezetésével Péter András PhD-hallgató olyan számítógépes programot készített, amely a kutya által látott képet modellezni tudja fényképeken úgy, hogy az említett három paramétert - színt, kontrasztot, felbontást - figyelembe veszi a jelenlegi ismeretek alapján. A kutatók ezután felvételeket készítettek, amelyeken a kísérletvezető karral, fejfordítással, vagy csak oldalra pillantással jobbra vagy balra mutat.
A felvételeket ezután eredeti, vagyis ember által észlelt, valamint az algoritmussal kutyalátást szimuláló módosításokkal mutatták be 25 férfinek és 25 nőnek. A résztvevőknek el kellett dönteniük, merre jelez a kísérletvezető. Azt akarták kideríteni, hogy befolyásolja-e a döntés sebességét és pontosságát, hogy a kép minősége megfelel a számunkra elvártnak, vagy attól jelentősen eltér abba az irányba, amelyet feltételezések szerint a kutya lát.
Nehezen követik a szempillantást
Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők lassabban és kevésbé sikeresen oldották meg a feladatot, amikor a képen látható ember csak a szeme elfordításával jelezte az irányt, mégpedig abban az esetben, amikor a felvételeket a kutyalátás szimulációjával mutatták nekik. Ha megvizsgáljuk, hogy a kutyák hogyan teljesítenek a kísérlet "élő" változatában, kiderül, hogy az állatoknak is a szempillantás követése okoz legtöbbször gondot.
Az Etológia Tanszéknek a Behavioural Processes című folyóiratban megjelenő új tanulmánya rávilágít, hogy több figyelmet kellene fordítani a kutya és ember látóképessége közötti eltérésre, ha a kísérleti feladatban a négylábú résztvevőknek finom részleteket kell elkülöníteniük.
Az ELTE Etológia Tanszékéről Pongrácz Péter, Ujvári Vera, Faragó Tamás, Miklósi Ádám és Péter András vett részt a kutatásban.
