A Pittsburgh Egyetem tudósai szerint a művégtag szinte mindenben pótolni tudja az elvesztett kezet. Az 52 éves páciensnél 13 évvel korábban súlyos degeneratív agyi- és gerincbetegséget állapítottak meg az orvosok, amelynek következtében a nő nyaktól lefelé teljesen lebénult. 2012 februárjában a tudósok két mikroelektróda sort építettek be a nő bal motoros agykérgébe. Ezek a mikroelektródák kötik össze a nő agyát a robotvégtaggal. Ezek után a páciens egy 14 hetes tanfolyamon vett részt, amelynek során megtanulta kezelni a művégtagot.
A beteg már a második napon képes volt szabadon, a számítógép segítsége nélkül mozgatni a kezét. Idővel a kézügyességet mérő teszteken 91 százaléknál is magasabb eredményt ért el a páciens és 30 százalékkal gyorsabban volt képes végrehajtani a különböző feladatokat, mint a tréning kezdetén.
"Ez a gyors fejlődés elsősorban annak köszönhető, hogy az agy és a végtag összekapcsolását teljesen újszerűen oldottuk meg" - nyilatkozta Andrew Schwartz, a kutatás vezetője. "A művégtagok esetében a legnagyobb kihívást az jelenti, hogyan fordíthatjuk le az agyi impulzusokat számítógépes jelekké, amelyek gyorsan és pontosan képesek irányítani a robotkarokat. A legtöbb gondolati úton irányított művégtag egy algoritmus segítségével működik, ami a számítógép és az agy közti rendkívül összetett hálózaton keresztül fejti ki hatását. Mi azonban teljesen másfelől közelítettük meg a problémát és egy olyan modell alapú számítógépes algoritmust alkalmaztunk, ami leutánozza az egészséges agy végtagmozgatási mechanizmusait. Így sokkal pontosabban és természetesebben működtethetőek a művégtagok."
"Ez az agyi-gépi interfész hatalmas technológiai és bioegészségügyi felfedezés" - tette hozzá Gregoire Courtine, a Svájci Szövetségi Műszaki Intézet munkatársa. A témáról bővebben a Lancet című lap online kiadásában olvashatnak az érdeklődők.
