Amikor sérülés vagy valamilyen betegség következtében károsodik egy ember mozgásképessége, a különböző cselekvésekhez, például járáshoz, fogáshoz vagy éppen beszédhez szükséges agyi aktivitás továbbra is sok esetben teljesen ép marad. Kutatók ezt az aktivitást aknázhatják ki annak érdekében, hogy segítsék a lebénult vagy amputáción átesett emberek elvesztett képességeinek visszanyerését - írja közleményében a Howard Hughes Medical Institute (HHMI) non-profit orvosi kutatószervezet. Az intézmény szakembereinek felügyelete alatt a Stanford Egyetem kutatói megalkottak egy olyan agy-számítógép interfészt, amely felismeri és egy kijelzőn megjeleníti a felhasználók által gondolatban lefolytatott kézírást.
A kutatócsapat egy 65 éves férfi bevonásával tesztelte a technológia működését, aki korábban egy gerincsérülés nyomán teljesen lebénult nyaktól lefelé. Az alany agyának kéz- és karmozgatásért felelős területére két apró szenzort ültettek be, majd arra kérték, gondolatban próbáljon betűket leírni, mintha valóban tudná mozgatni a kezét. Az interfész gépi tanulási módszerrel képes volt felismerni és megkülönböztetni azokat az agyi aktivitásbeli mintázatokat, amelyek az egyes betűkhöz tartoztak, ennek nyomán valós időben meg is tudta jeleníteni a betűket egy kijelzőn. A rendszer kifejezetten gyors kommunikációt tett lehetővé a férfi számára, aki közel olyan ütemben tudott írásban mondatokat alkotni és kérdésekre válaszolni, mint ahogy egy átlagember ír üzeneteket okostelefonon.
Érdemes megemlíteni, hogy nem ez az első agy-számítógép interfész, amely gondolatvezérelt írási képességet biztosít a felhasználók számára. A mostani technológia ugyanakkor működési mechanizmusában jelentősen eltér a korábbiaktól. Azok ugyanis a karmozgatásra irányuló agyi jeleket befogva egy kurzor mozgatását alapozták meg egy kijelzőn, így a kísérleti alanyok egyesével tudtak betűkre kattintani, ami körülbelül percenként 40 karakter leütését tette lehetővé. Ezzel szemben az új interfész a kézírást helyezte a középpontba, és megduplázva a korábbi rekordot percenként hozzávetőleg 90 karakterre növelte az írási sebességet, magyarán jelentősen felgyorsította a kommunikációt.
"A találmány - további fejlesztésekkel - gyors gépelési lehetőséget nyújthat lebénult emberek számára anélkül, hogy használniuk kellene a kezüket" - mutatott rá Krishna Shenoy, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egyik társszerzője.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: