„Eljön a dizájnerbébik kora?” – ezzel a címmel tartottak vitát a géntechnológia utódtervezésre történő felhasználásáról az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lágymányosi Campusán. A vitaesten a szakemberek között végül érdemi „egyet nem értés” alakult ki arról, hogy képesek leszünk-e valaha megtervezni utódainkat, és hogy ezt a társadalom elfogadhatja-e valaha egyáltalán – számol be a Qubit.hu.
Mindig is tökéletességre vágyott az emberiség
A dizájnerbébi koncepciója nem újdonság. Az ember tökéletességének fokozására való törekvés régi gondolat, amely az elmúlt száz évben sajnos sok tragédiához vezetett – kezdte érvelését Málnási-Csizmadia András, az ELTE TTK Biokémiai Tanszékének egyetemi tanára. Az először 1978-ban sikeresen alkalmazott in vitro megtermékenyítésből mára 15-20 milliárdos üzlet vált az Egyesült Államokban azzal együtt is, hogy szerinte 15 ezerből két így születő gyermeknek lehet genetikai problémája. Ez pedig kétszeres kockázatnövekedést jelent a természetes megtermékenyítéshez képest.
A vitaest másik szakértője Varga Máté, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének egyetemi docense és a Qubit rendszeres szerzője volt. Az in vitro megtermékenyítéssel kapcsolatban hangsúlyozta: annak mindig is magas volt a társadalmi elfogadottsága, és ma is az. Ehhez képest a kedvezőnek vélt tulajdonságok kiválasztására, valamint az embriók ilyen okokból történő szelekciójára vagy genomjuk manipulálására irányuló elképzeléseket a társadalom nagy része elutasítja.
Varga szerint ez a hozzáállás várhatóan nem is változik a jövőben, még akkor sem, ha egy-két esetben a gyakorlatban is megvalósul. Ennek egyik oka szerinte maga a genom és az emberi tulajdonságok közti kapcsolat hiányossága.
Eltörölhetők-e az örökletes betegségek?
Varga Máté szerint lehetséges, hogy a biotechnológia eszközeinek köszönhetően eltörölhetővé válnak az örökletes betegségek, és erre már most számos példát láthatunk. Ilyen az örökletes Tay-Sachs-betegség is, amely az idegsejtek fokozatos pusztulásával jár a korai gyermekkorban. Ez az 1970-es években még sokkal gyakoribb volt az amerikai askenázi zsidó közösségekben, de genetikai szűrővizsgálatoknak és a genetikai tanácsadásnak köszönhetően sikerült minimalizálni az előfordulását. A genetikus kiemelte: sok ehhez hasonló, egy gén meghibásodása által okozott betegség létezik, ami csak az Európai Unióban akár 30 millió embert érinthet.
Ezeknek a betegségeknek a kezelése Málnási-Csizmadia András szerint odáig jut majd a jövőben, hogy a beavatkozás már az embriókban megtörténik. A jelenlegi géntechnológiai eszközök azonban általában mozaikos kísérleti embriókat hoznak létre, vagyis a kutatók által eszközölt változtatások csak a sejtek egy részében jelennek meg.
