Az amerikai Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) Barack Obama az emberi agy alaposabb feltérképezését célzó 100 millió dolláros ösztönző csomagjának köszönhetően egy négyéves terven dolgozik, melynek célja egy bonyolult emlék-stimulátor kifejlesztése. Ilyen kutatást korábban még nem végeztek, és a fejlesztés etikai kérdéseket is felvet azzal kapcsolatban, hogy szabad-e manipulálni az emberi elmét a háborús sérülések vagy az agy öregedésének kezelése nevében.
Egyesek szerint a vívmány többek között az öt millió Alzheimer-kóros amerikai betegen és a közel 300 ezer Irakban és Afganisztánban szolgált, traumás agysérülést szenvedett katonának segíthetne.
"Ha valaki a frontvonalon teljesített szolgálat közben megsérült, és nem emlékszik a családjára, azt szeretnénk elérni, hogy helyreállíthassuk ezeket a fajta működéseket"- mondta a DARPA programigazgatója, Justin Sanchez a Texasi Egyetem által Washingtonban megrendezett konferencián. "Úgy vélük, kifejleszthetünk olyan neurális protéziseket, amelyek közvetlenül kapcsolódhatnak a hippokampuszhoz, és helyreállíthatják az általunk vizsgált első típusú emlékeket, a deklaratív (explicit) emlékeket."
A deklaratív emlékek közé az emberekről, eseményekről, tényekről és számokról alkotott emlékek tartoznak, amelyekről eddig egyetlen kutatásnak sem sikerült kimutatnia, hogy elvesztésük után visszanyerhetők.
A kutatóknak eddig annyit sikerült elérniük, hogy mély agyi stimuláció segítségével enyhítették a Parkinson-kóros betegek remegését , csökkentették a rohamok gyakoriságát az epilepsziásokban, és javították az Alzheimer-kóros betegek emlékezetét. A szakértők szerint azonban az emlékek helyreállításához ennél sokkal aprólékosabb eljárásra van szükség.
Robert Hampson, a Wake Forest Egyetem kutatója a rágcsálókon és majmokon végzett kutatásában kimutatta, hogy a hippokampuszban lévő neuronok másképp aktiválódnak, amikor az állatok pirosat vagy kéket látnak, illetve egy arc vagy egy étel képét. Ennek a tudásnak a birtokában Hampson és munkatársai ki tudták bővíteni az állatok rövidtávú munkamemóriáját a hippokampuszt stimuláló agyi protézisek segítségével.
Hampson szerint ahhoz, hogy helyre lehessen állítani egy ember bizonyos emlékeit, ismernünk kell az adott emlék pontos mintáját. "A lényeg az, hogy vissza kell állítani az agy emlékfeldolgozó területeinek működését a normálisra, vagy majdnem normálisra, hogy a személy elérhesse a létrehozott emlékeket, és szükség szerint képes legyen új emlékek létrehozására" - mondta a kutató.
Arthur Caplan, a New York-i Egyetem Langone Orvosi Központjának orvos etikusa szerint azonban könnyen elképzelhető, milyen etikai aknamezőt nyitna meg az emberek emlékeinek manipulálása.
"Amikor az agyat manipuláljuk, ezzel a személy identitását is manipuláljuk" - magyarázta Caplan. Az elme megváltoztatása azt a kockázatot rejti magában, hogy a személy elveszítheti önmagát, ami egy olyan veszély, amivel eddig még nem szembesültünk a tudományban."
