A Chicagói Egyetem kutatói tizennégy olyan személyt vizsgáltak fMRI-készülékkel, akik ugyan matematikai szorongásban szenvednek, de nincs általános vagy egyéb szorongásuk. Érdekes módon mikor arra kérték őket, hogy készüljenek rá egy matematikai probléma megoldására, az agyuk posterior insula névre hallgató része kiemelkedően magas aktivitással reagált - ezt a részt kötik össze fenyegető helyzetek felfogásával és a fájdalom érzékelésével.
Ennél is meglepőbb, hogy nem maga matematika művelése okozza a fájdalmas agyi reakciót, hanem a matematika művelésére történő lelki rákészülés - a ceruza hegyezésétől a különböző tételek felidézésén át egészen azon önnyugtatásig, hogy a matekdoga nincs összefüggésben a világvégével.
A kutatók szerint azok agya, akik matematikai szorongásban szenvednek, hasonlóan reagál a matekos felkészülésre, mint ha az ember forró sütőlapra tenné a kezét. Sőt a páciensek szívesebben égetnék meg magukat .
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: