Ahogy azt mi is megírtuk, hétvégén látni lehetett az északi fényeket Magyarország több pontjáról is. Dr. habil. Gál Tamás DSc, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense elmagyarázta, hogy mi áll a jelenség hátterében.
"November 3-án a Nap felszínén koronakidobódás történt, ami a csillag természetes működésének része. Ekkor nagy mennyiségű, töltött részecskékből álló plazmafelhő távozik a felszínről, majd napokkal később éri el a Földet mint egy geomágneses vihar. A Föld mágneses mezőjének hatására a töltött részecskék csak az északi és déli mágneses pólusok mentén közelíthetik meg a felszínt, ahol az alacsonyabb magasságokban lévő sűrűbb légkörben lévő részecskékkel ütközve fényjelenségeket váltanak ki" - olvasható az SZTE honlapján.
Ahogy a kutató írta, a leggyakoribb szín a zöld, amely az oxigénmolekulákkal történő reakció következménye. A hétvégén viszont a domináns szín a piros volt, amely alacsony magasságban (100 km) a nitrogénmolekulákkal, nagy magasságban (300-400 km) pedig az oxigénatomokkal történő reakcióra utal.
"Magyarországon is gyakran észlelhető a sarki fény, amennyiben erős koronakidobódás és kedvező látási viszonyok együttesen adottak. A vasárnapi nap különösen szerencsés volt, mert a sarki fény jelensége a pólus Magyarország felé eső részén volt erős, és a vasárnap átvonuló hidegfront után egy rendkívül tiszta és hideg légtömeg uralkodott el Közép-Európában, ami kiváló látástávolságot biztosított" - magyarázza a kutató.
