Ez is megölhette volna Kennedy elnököt

50 éve, 1963. november 22-én gyilkolták meg John F. Kennedyt, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnökét. Kevesen tudják, hogy Kennedy több egészségügyi problémával is küzdött, melyeket politikai okokból sokáig titkoltak.

A huszadik század egyik ikonikus figurája politikailag igen aktív családba született, és az elnökségért folyó győzelemhez hozzátartozott az is, hogy erős, stabil figurát mutattak be a választóknak. Édesapja politikai pályájának (Joseph Patrick Kennedy, Sr. az Egyesült Államok brit nagykövete és a demokrata párt meghatározó alakja volt) méltó örököseként egy erős, stabil figurát kellett bemutatnia a választóknak, aki olyan szellemi, lelki és fizikai tulajdonságok birtokosa, amelyek a legmagasabb tisztséget is elérhetővé teszik a számára. Addison-kórnak nevezett autoimmun betegség , mely a mellékvesekéreg hormonális rendszerének alulműködését jelenti.

Kennedy egészségi állapotát évekig titokban tartották: a legtöbb információt csak a halála után, 1966-ban hozták nyilvánosságra. Az Addison-kórra vonatkozó hírek azonban az 1960-as elnökválasztás előtt kiszivárogtak, de a család hivatalosan tagadta, hogy az elnökjelölt beteg lenne és kezelésre szorulna. Az elnökválasztási hajsza hevében - bár ezt soha nem sikerült bizonyítani - Nixonnak, Kennedy ellenfelének a csapata többször is megpróbálta ellopni Kennedy kórlapjait és egészségügyi adatait; betörtek Kennedy kezelőorvosához és gyógyszerészéhez is.

Az elnök (majdnem) teljes egészségügyi állapotára csak az utóbbi években derült fény: családi levelek, naplók, orvosi feljegyzések alapján állították össze történészek Kennedy közel sem tökéletes életének krónikáját. Kennedy már gyerekként is igen beteges volt, Addison-kórját sokáig leukémiának gondolták, a rengeteg gyógyszer pedig, melyet szedettek vele, több kárt okozott, mint hasznot. A pletykák szerint a rengeteg gyógyszer, melyet Kennedynek szednie kellett, a politikai döntéseire is rányomta a bélyegét: az 1961-es bécsi csúcstalálkozó idején például hormonoktól a szteroidokig számtalan gyógyszert szedett, melyek mellékhatásai közé sorolták az állandó idegességet, remegést, magas vérnyomást, hiperaktivitást és hangulatzavarokat. Kennedy egyik kezelőorvosának, Janet Travellnek a feljegyzéseiből kiderült, hogy az elnököt többek között prosztata-, gyomor- és bélproblémákkal, kiszáradással, álmatlansággal, húgyúti fertőzésekkel kezelték, a már meglévő Addison-kór és a hátfájás mellett.

Kennedy ereje abban mutatkozott meg, hogy az egészségügyi gondok és az állandó gyógyszerszedés mellett igyekezett minél jobban, hatékonyabban ellátni a feladatait. A gyógyszerek ehhez segítették hozzá. Egyes történészek szerint egészségi állapota előbb-utóbb halálos következményekkel járt volna. Azonban a betegségeinek komoly szerepe volt abban is, hogy 1963 novemberében Lee Harvey Oswald merénylete sikeres lehetett: Kennedy ugyanis a ruhája alatt egy fűzőszerű hátmerevítőt viselt. Oswald első lövése a nyakán találta el. Ha nincs a hátmerevítő, mely felülve tartotta Kennedyt, a második, halálos találat valószínűleg elkerülte volna a huszadik század világtörténelmének egyik legmeghatározóbb alakját.

Mit kell tudni az Addison-kórról?

Az Addison-kór lényege a mellékvesekéreg működésének idült elégtelensége, amely súlyos esetben az anyagcsere összeomlásához, kiszáradáshoz, keringési elégtelenséghez majd kómához és halálhoz vezethet.

Kennedy Addison-kórban szenvedett

A mellékvesekéreg háromféle hormont termel. A felületes rétegében termelődnek a szervezet só- és vízháztartásáért felelős hormonjai, melyek közül legfontosabb az aldoszteron. Hatására a vese kanyarulatos csatornáiban fokozódik a nátrium és víz visszaszívódása a kiválasztott vizeletből, ezáltal az aldoszteron gátolja a szervezet folyadékvesztését, és emeli a vérnyomást. A mellékvesekéreg középső rétegében termelődnek a szervezet cukoranyagcseréért felelős hormonjai, amelyek közül legfontosabbak a kortizon és a kortizol. Hatásukra fokozódik a májban a keményítő (glikogén) lebontása szőlőcukorrá, a fehérjék lebomlása, és az így felszabaduló aminosavakból a szőlőcukor képződése, ennek következtében megemelkedik a vércukorszint. A mellékvesekéreg legbelső rétegében termelődnek a szexuálkortikoidok. A mellékvesekéreg a szervezetnek a stresszhez való alkalmazkodásához szükséges egyik legfontosabb szerve, mert biztosítja a létért folytatott küzdelemben, veszélyhelyzetekben a szervezet megfelelő cukorellátását, a kellő vértérfogatot és a vérnyomást. A mellékvesekéreg elégtelensége lehet másodlagos - ez a hipofízis elégtelenségét jelenti, vagy elsődleges - ebben az esetben a mellékvesekéreg pusztulása figyelhető meg,ezt nevezzük Addison-kórnak.

A mellékvesekéreg pusztulása leggyakrabban autoimmun folyamat eredménye, amelynek során a szervezet ellenanyagokat termel a mirigy ellen. A tünetegyüttes a mirigyállomány 90%-os elveszítésénél jelentkezik. A világon 100.000 ember között átlagosan egy Addison-kóros beteg található. Magyarországon a különböző adatok alapján a gyakoriság 0,008% és 0,04% között becsülhető.

A tünetek általában lassan, fokozatosan alakulnak ki. A legjellemzőbbek: idült, súlyosbodó fáradtság; izomgyengeség, étvágytalanság, testsúlyvesztés, a bőr és esetenként a nyálkahártyák sötét elszíneződése (fokozott pigmentációja), émelygés, hányás, hasmenés. Gyakoriak a kedélybetegségek, depresszió, ingerlékenység.

A kezelés célja a megfelelő hormonpótlás. Stresszhelyzetben - pl. lázas betegség, műtét, erős fizikai terhelés, trauma - megnő a szervezet igénye a mellékvesekéreg-hormonok iránt, így kezelt esetekben is kevés lehet a szokásos hormonadag (mivel a hormonpótlás akkoriban nem nagyon létezett, Kennedy volt az egyik első olyan Addison-kóros, aki túlélt egy nagyobb műtétet, Az Addison-kóros beteg a kezelés hatására nem gyógyul meg, de megfelelő gondozás mellett közel teljes értékű életet élhet.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +8 °C
Minimum: -1 °C

Ismét terjeszkedésnek indul a köd, illetve a rétegfelhőzet, az északi részeken és a Dél-Alföldön is egyre kevesebb helyen marad derült az ég. A borult, ködös tájakon néhol szitálás előfordulhat. Gyenge lesz a szél. Késő estére -2 és +4 fok közé csökken a hőmérséklet. Fronthatás a jövő hét közepéig nem várható.