Orvosi szenzáció: élő betegbe ültettek sertésmájat – fél évvel később hunyt el

Világszerte rengeteg beteg szorul szervátültetésre túlélése érdekében, donorszervek azonban igen korlátozottan érhetőek el. E probléma feloldására egyre nagyobb figyelmet kap az utóbbi évek az úgynevezett xenotranszplantáció, azaz amikor állati szervekkel pótolják a nem funkcionáló emberi szerveket. Elsősorban sertésektől származó szervekkel zajlanak kísérletek, mivel a faj genetikailag közel áll az emberhez. Ezzel együtt a máj ilyesfajta pótlása jelentős kihívás az orvostudomány számára, tekintettel a szerv komplex vérellátására és szervezetbeli szerepére.

Először kapott élő beteg sertésmájat

Kínai orvosok ugyanakkor egy csütörtökön megjelent tanulmányban arról számoltak be, hogy a világon elsőként sikeres májátültetést hajtottak végre egy élő betegen genetikailag módosított sertésmáj mint donorszerv felhasználásával – írja a CNN. A beavatkozást az Anhui Orvosi Egyetem I. számú kórházában végezték el egy 71 éves páciensen 2024 májusában, akinél hepatitisz B következtében májzsugor (cirrózis) alakult ki, valamint egy kiterjedt daganat is létrejött a szerven, amelynek méretét kemoterápiás kezeléssel sem tudták csökkenteni.

Orvosai úgy ítélték meg, hogy ha sebészi úton eltávolítanák a tumort és a hegszövetet, a máj megmaradt része már nem lenne képes ellátni a funkcióját. Ráadásul az elvégzett vizsgálatok tanúsága alapján fennállt a veszélyt, hogy a daganat kifakadhat, ezért mihamarabb májtranszplantációra volt szükség. A beteg családtagjai közül ugyanakkor senki sem bizonyult megfelelő donornak, és egyedüli opcióként a genetikailag módosított sertésmáj beültetése merült fel megoldásként. Végül a beteg és családja beleegyezett a kísérleti beavatkozásba.

A szervet egy 11 hónapos, klónozással létrehozott sertésből nyerték ki. Az állat máját összesen 10 ponton módosították genetikailag, csökkentendő a fertőzések és a kilökődés veszélyét. A férfi szervezetéből eltávolították az említett tumort, a donorszervet pedig saját mája megmaradt részéhez illesztették graftként. A műtét kezdetben sikeresnek tűnt: a sertésmáj vérkeringése azonnal beindult, akárcsak az epekiválasztása, amely aztán fokozatosan erősödött a következő napokban. Eközben a májfunkciós vizsgálati eredményei is egyre javultak, miközben nem mutatkozott jele gyulladásnak vagy szervkilökődésnek.

Tíz nap elteltével még mindig nem merült fel az akut kilökődés gyanúja, ráadásul a beteg saját májának megmaradt része is egyre jobb teljesítménnyel funkcionált. A 25. napon aztán először a páciens szívénél találtak rendellenes működésre utaló jeleket, majd a 28. és 33. napon elvégzett vizsgálatok a transzplantációhoz köthető gyulladást mutattak ki. Az orvosok ekkor változtattak a férfi immunszupresszáns gyógyszerkezelésén, idővel azonban további problémák jelentkeztek, ami arra utalt, hogy a beteg a xenotranszplantáció okozta trombotikus mikroangiopátiával küzd. Ennek lényege, hogy a szervezetben apró vérrögök képződnek, amelyek károsítják a kisebb vérereket és a szerveket egyaránt.

El kellett távolítani a sertésszervet

A műtét utáni 37. napon a páciens vérnyomás lezuhant, pulzusa szaporává vált, és elvesztette az eszméletét. Az orvosi csapat e ponton úgy ítélte meg, ha mája immár a beültetett graft nélkül is képes lehet ellátni szervezete igényeit, ezért a 38. napon eltávolították a sertésmájat. A döntés helyesnek bizonyult: a férfi mája a továbbiakban valóban megfelelően működött. A 135. napon azonban felső emésztőrendszeri vérzés jelentkezett a betegnél, és később, a 171. napon ez okozta a halálát is.

Szakértők szerint a Journal of Hepatology című folyóiratban megjelent tanulmány ígéretes eredményekkel szolgál arra vonatkozóan, hogy a jövőben a xenotranszplantáció egyfajta hidat képezve segítheti a májbetegek túlélését. Magyarán nem az a cél, hogy sertésszervekkel pótolják az emberi májat, csupán az, hogy graftként alkalmazva elősegítsék a károsodott máj regenerációját, vagy időt nyerjenek, amíg elérhetővé válik egy alkalmas emberi donorszerv.

Borítókép: Getty Images