A genetika nagyobb szerepet játszik a szívrohamra, mint a stroke-ra való hajlam továbbörökítésében - derítették ki brit kutatók, dr. Amitava Banerjee vezetésével.
A Circulation: Cardiovascular Genetics című lapban megjelent tanulmányhoz Banerjee és csapata egy korábbi vizsgálatra támaszkodott, melyben 906 szívrohamon átesett, illetve 1015 stroke-ot túlélt beteg adatai szerepeltek. A szívrohamon átesettek 30 százalékának egyik szülője, 21 százalékának pedig egy testvére már átesett ugyanezen a betegségen, hét százaléknál fordult elő, hogy már két vagy több testvér kórtörténetében is szerepelt a szívroham, és öt százalékra volt jellemző, hogy mindkét szülőnek volt korábban szívrohama.
Ugyanakkor a stroke-on átesettek 21 százalékánál fordult elő, hogy valamelyik szülőnek és nyolc százaléknál, hogy valamelyik testvérnek korábban már volt stroke-ja. Két százalékra volt jellemző, hogy mindkét szülőnél, és 14 százalékra, hogy kettő vagy több testvérnél előfordult már a betegség.
Ha mindkét szülőnek volt korábban szívrohama, az hatszorosára növelte a betegség kockázatát, míg ha csak az egyiknek, az másfélszeresére. Ugyanakkor a stroke-nál nem lehetett ugyanezt az arányt megfigyelni.
"A betegek kórtörténetében eddig a szívrohamot és a stroke-ot együtt néztük, de ezentúl érdemes lesz ezt a kettőt szétválasztani" - mondta Banerjee.
Dr. Gregg C. Fonarow, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kardiológus professzora hozzátette, hogy a genetika mellett mindkét betegségre befolyással van az ember kora és életmódja, így csupán az, hogy valakinek a családi kórtörténetéből hiányoznak ezek a betegségek, még nem jelenti azt, hogy nincs kitéve bármelyik veszélyének.
