A kutatók egy dél-afrikai hominina ősmaradványon fedezték fel a csontrák eddig ismert legősibb előfordulását . Egy nemzetközi kutatócsoport, a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem kutatóinak vezetésével két cikket is megjelentettek a South African Journal of Science folyóiratban, amelyben leírják a hominina ősmaradványokon felfedezett eddigi legősibb rákra, egy csonttumorra utaló bizonyítékokat.
Egy a Swartkrans nevű lelőhelyről származó, nagyjából 1,7 millió éves lábcsonton a rosszindulatú rákos elváltozásra utaló bizonyítékokat fedeztek fel. Ez jelentősen visszatolja a betegség legrégebbi megjelenésének idejét a történelem előtti időkbe. Noha a lábcsont tulajdonosának pontos faja nem ismert, az egyértelmű, hogy már hominina, azaz két lábon járó emberős volt.
Az folyóiratban megjelent kísérő cikkben egy másik kutatócsoport az emberi ősmaradványok között eddig leírt legősibb tumorról, egy jóindulatú neoplasmáról számolnak be, amelyet a jól ismert Australopithecus sediba gyerek, Karabo csigolyáin fedeztek fel . Ez a fosszília majdnem kétmillió éves. Eddig a legkorábbi valószínűsíthető emberi tumort egy nagyjából 120 ezer évesre datált Neander-völgyi bordáján azonosították.
„A modern orvostudomány hajlamos azt feltételezni, hogy az emberekben előforduló rákok és tumorok olyan betegségek , amelyeket a modern életmód és környezet okoz. Tanulmányaink bemutatják, hogy ezek a betegségek előfordultak ősi rokonainknál is, több millió évvel az előtt, hogy létezett volna a modern ipari társadalom" – mondta Edward Odes, a cikk egyik szerzője.
Forrás: Origo.hu
