A paradicsomot napjainkban a legízletesebb és legegészségesebb zöldségek egyikeként tartjuk számon. Kutatások is igazolták, hogy a paradicsomban lévő likopin, illetve általában a karotinoidok hozzájárulnak a bőr megóvásához a napfény okozta károsító hatástól. Egy másik tanulmány pedig azt állapította meg, hogy a rendszeres paradicsomfogyasztás csökkentheti egyes krónikus betegségek kialakulásának kockázatát.
Ennek tudatában nehéz elhinni, hogy ezt a zöldséget sokáig mérgezőnek tartották, és csak dísznövényként tartották. Ráadásul nem is volt korábban akkora, mint amit napjainkban megszokhattunk, és sokáig almának hívták. A Szupermenta összegyűjtött néhány érdekes tényt a paradicsomról!
Őshazája: Peru
A növény Peruból származik, bár az ottani, vadon termő változata fekete áfonya méretű termést hozott. Először Mexikóban kezdték el termeszteni.
Genetikai szelekció növelte méretét
Ahogy sok más növény, úgy a paradicsom is sokat változott a termesztésének kezdete óta eltelt évszázadokban. Nemesítése során arra törekedtek, hogy a növény egyre nagyobb termést hozzon. Manapság az öklömnyi méretű paradicsom számít a megszokottnak, amelyet gyakrabban vásárolunk, mint a koktélparadicsomot - pedig ez utóbbi hasonlít leginkább a zöldség "ősére".
Mérgezőnek hitték
A növény a XVI. században került Európába, először Spanyolországba, majd Portugáliába, ezt követően Olasz- és Franciaországba is vittek belőle. Ekkor viszont még elsősorban dísznövényként tartották a kertekben, és majdnem kétszáz évig nem is fogyasztották, mert mérgezőnek hitték. Egyes arisztokrata családokban ugyanis a paradicsomfogyasztást követően többen megbetegedtek, majd meg is haltak. Csak századokkal később derült fény a rejtélyes halálesetek okára, melyben a paradicsom valóban közrejátszott: az ón tányérból fogyasztott növény savtartalma ugyanis kioldotta a tálakból az ólmot , így valójában ólommérgezés okozta a tömeges megbetegedést és a haláleseteket.
Almának hívták, és vágyfokozóként használták
A paradicsomot Európában évszázadokon át almának nevezték, Olaszországban "pomo d'oro", azaz aranyalma néven vált ismertté. Az elnevezés oka az volt, hogy az újdonságnak számító paradicsom nem a mai klasszikus piros formájában, hanem sárga változatában terjedt el először. A francia területeken pedig "pomme d'amour", vagyis a szerelem almája elnevezéssel jelent meg, és úgy hirdették, hogy fogyasztása serkenti a nemi vágyat. Magyar elnevezését az osztrák "Paradiseapfel", azaz paradicsomalma rövidítéséből kapta.
A magyarok sokáig csak főzve fogyasztották
Magyarországon a paradicsom mint jelentős táplálkozástani szereplő csak később, a XX. században jelent meg. A nyers növény fogyasztása azonban ekkor még nem volt népszerű, főként főzve fogyasztották, elsősorban vidéken, ahol a gyümölcsök mellett ezt a zöldséget is egyre többen tették dunsztba .
