Az Aacheni Egyetem kutatócsoportja Patricia Hirsch vezetésével 48 férfival és 48 nővel végzett teszteket. A kutatás eredményeként megállapították, hogy mindkét nem egyaránt lassabbá és pontatlanabbá válik, ha az a követelmény, hogy egyszerre két dologgal foglalkozzanak. A kísérlet során párhuzamosan betűkkel és számokkal kellett feladatokat megoldaniuk a résztvevőknek.
Megdőlt a népszerű sztereotípia
A PLOS One tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók leírták, hogy nem találtak különbséget a nemek között. Ugyanakkor arra is emlékeztettek, hogy korábban készültek olyan tanulmányok, amelyek más eredményre jutottak. Igaz olyanok is, amelyek szintén nem találtak nemek szerinti különbséget. Néhány kérdésben a nők bizonyultak jobbnak, másokban viszont a férfiak - számoltak be róla az Aacheni Egyetem kutatói.
A tesztek során arra kérték a résztvevőket, hogy a képernyőn feltűnő betűkről állapítsák meg, hogy magánhangzók vagy mássalhangzók-e, a számoknál pedig azt, hogy párosak vagy páratlanok-e. Egyes tesztekben egyszerre kellett a két feladatot elvégezni, máskor gyors egymásutánban váltakoztak a betűs és számos feladatok. "Eredményeink nem igazolták azt a széles körben elfogadott tézist, miszerint a nők jobbak a megosztott figyelem terén, mint a férfiak" - szögezték le a kutatók.
Hirsch három hétköznapi kategóriát állított fel: a munkamemória frissítése, az egyik feladatról a másikra váltás és a lényegtelen információk kiszűrése. Az első kategóriára példa a vezetés közben egyik sebességzónából a másikba való átlépés. A másikra a váltás a levélírásról a telefonálásra . A harmadikra pedig a közlekedési lámpánál a kanyarodási lehetőség figyelmen kívül hagyása, ha az ember egyenesen halad tovább. A kutatók elismerték, hogy a tesztek csak bizonyos feladatokban vizsgálták a két nem figyelemmegosztását, úgyhogy más típusú feladatokra nem érvényesek a megállapításaik.
A tanulmány elkészítésében részt vevő Lutz Jaencke, a Zürichi Egyetem neuropszichológusa azonban rámutatott, hogy az evolúció szempontjából nem lenne logikus, hogyha eltérés lenne a két nem között. "Genetikailag nem igazolható, hogy a homo sapiens női egyedei 150 ezer évvel ezelőtt úgy lettek volna beprogramozva, hogy alapvetően jobbak legyenek a megosztott figyelem terén, mint a férfiak. Ez teljesen értelmetlen" - hangsúlyozta Jaencke.
"A megosztott figyelem olyasmi, amiben mi, emberek egészen rosszul tudunk teljesíteni. Az emberi agy úgy van tervezve, hogy az előtte levő dologra koncentráljon. El kell nyomnia a nem fontos információkat ahhoz, hogy a fontossal tudjon foglalkozni" - fűzte hozzá. Jaencke arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi tanulmányok közül azok, amelyek különbséget találtak a nemek között a figyelemmegosztás terén, nagy visszhangot kaptak, míg azok, amelyek nem találtak különbséget a két nem között, sokszor nem is kerültek nyilvánosságra.
