A következtetéseket olyan személyek alapján vonták le, akik 1934 és 1944 között voltak koraszülöttek , s ez jelentősen csökkenti az eredmények értékét. A gyermekorvosok ugyanakkor a kutatás értelmét is megkérdőjelezik, hiszen a négy-hat héttel korábbi koraszülés csaknem mindig elkerülhetetlen az anya és a baba egészségének védelmében.
A világon minden tízedik szülés koraszülésnek minősül , tehát a 37. terhességi hét előtt történik. Ezek több mint 70 százaléka pedig úgynevezett kései koraszülés, tehát a 34. és a 36. hét között zajlik - olvasható a tanulmány háttérinformációi között. Az érintett csecsemőknek nagyobb esélyük van a fejlődési rendellenességekre, valamint a mentális és magatartási problémákra is.
Katri Raikkonen, a Helsinki Egyetem munkatársa kollégáival együtt csaknem 9 000 finn férfi és nő életútját vizsgálta meg, ezzel együtt a gazdasági és társadalmi helyzetüket születésükkor, valamint ötvenes éveik végén vagy hatvanas éveik elején.
Az eredmények alapján a kései koraszülöttek nagyobb eséllyel váltak kétkezi munkássá, kisebb eséllyel kerültek be a felsőoktatásba, alsóbb társadalmi rétegbe csúsztak, valamint jövedelmük alapján a társadalom alsó harmadához tartoztak. Összességében kevesebb pénzt kerestek és kevésbé voltak iskolázottak -; áll a című szakfolyóirat októberi számában.
"Ennek alapján az évente tízmillió kései koraszülött fokozott kockázatnak kitéve éli le az életét, ami a társadalmi és gazdasági hátrányokat illeti" - állítják Raikkonen és kollégái.
"70-80 évvel ezelőtt negyvenszázalékos volt a halandóság a koraszülötteknél , éppen ezért össze sem lehet hasonlítani a kilátásaikat a maiakkal" - kommentálta Dr. Andrew Adesman, a New York-i Steven & Alexandra Cohen Gyermekkórház szakértője.
