A szén-dioxid-trágyázásnak nevezett jelenség hatása a műholdképeken is jól látszik, írja az Index . A képek elemzésékből kiderült, hogy a szárazföldek jelentős része, a vegetációs területek 50 százaléka valóban zöldebbé vált az elmúlt harminc évben, miközben a földek alig négy százaléka barnult ez idő alatt.
Ennek első számú oka, hogy az ipari forradalom óta a légköri szén-dioxid mennyisége a civilizációs szennyezés hatására a másfélszeresére nőtt: 280 ppm-ről 415-re, és minden évben további közel 2 ppm-mel növekszik. Bár üvegházhatású gázként a szén-dioxid jelentős mértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz, a növényeknek önmagában tiszta trágyát jelent: a fotoszintézis során ugyanis - amelyhez napfény, víz és szén-dioxid szükséges - oxigén és glükóz, vagyis növényi tápanyag keletkezik.
Évtizedek óta használják
A cikk hangsúlyozza, a mezőgazdaságban, például az üvegházas termesztésben a szén-dioxid-trágyázást évtizedek óta használják, és a természetben hasonló hatása van az emberi kibocsátás miatti szén-dioxid-többletnek is. Ez főleg a lombozat gyorsabb növekedését segíti a trópusokon.
A növényi élet összmennyisége, a teljes földi növényi biomassza nagysága is növekszik kutatások szerint. Passzív mikrohullámú távérzékelés segítségével 20 évre visszamenőleg hónapról hónapra igyekeztek megállapítani a biomassza alakulását a Földön: az eredmények szerint a vegetáció egy évtized alatt 4 millió tonna plusz szénmennyiséget raktározott el. Bár az erdőirtások miatt az esőerdők biomasszája fogy, a teljes mérleg pozitív, a Földön egyre több a növényzet.
A biomassza növekedését több tényező veszélyezteti
Az erdőknek is köszönhető, hogy a Föld szénelnyelő kapacitása 17 százalékkal nőtt az utóbbi évtizedekben, így az emberiség szén-dioxid-kibocsátásának 28 százalékát képesek kivonni a légkörből. Az előrejelzések szerint a növényi biomassza a tovább növekvő szén-dioxid-szint miatt további 12 százalékkal emelkedhet a 21. század végéig. Ezt azonban több tényező is veszélyezteti. Egyrészt az, hogy a növények amellett, hogy felveszik a szén-dioxidot, ki is lélegeznek bizonyos mennyiséget, a mérleg pedig csak ritkán pozitív. Befolyásolhatja még a folyamatot a vízháztartás és a talaj nitrogén- és foszfortartalma, valamint az erdők komplex hálózatában meghatározó szerepet játszó gyökérgombák, a mikorrhizák is.
Még erősebb összefogásra van szükség
Összességében elmondható, hogy a Föld tényleg zöldül, de a klímaváltozás negatív hatásait a növekvő mennyiségű növénypopuláció sem kompenzálhatja, hiszen csak egy kisebb részét képes megfogni a szén-dioxid-többletnek. Továbbra is még erősebb, még több területre kiterjedő összefogásra van tehát szükség a Föld megóvása érdekében.
