A betegségek eredete

Régi megfigyelés szerint "az alma nem esik messze a fájától". Mindez azt sugallja, hogy az örökletes jellegzetességek, jellem, alkat, biológiai tulajdonságok alapvető meghatározója a gének összessége ("genom").

A betegségek eredetét kutatva azonban nemcsak genetikai jellegek léteznek, sőt, örökölni sem csak gének, hanem pl. családi szokások nyomán is lehet, úgymond beszélhetünk "szociális öröklődésről. Szociálisan öröklődik például az elhízás eseteinek nagy része - nyilván az azonos étkezési szokások miatt - , melyet megint azzal magyaráznak, hogy "az alma nem esik messze a fájától". Az orvosi genetika mai felfogása szerint vannak csak genetikai és csak környezeti eredetű betegségek is, de a betegségek jelentős része környezeti eredetű, amely csak meghatározott genetikai hajlam talaján érvényesülhet. Ily módon a genetikai betegségek döntő többsége multifaktoriális, azaz genetikai hajlam és környezeti tényező együttes hatásának eredménye.

Középkori pestisorvosok
védőöltözetben.

Csak genetikai betegségek az ún. monogénes ártalmak, melyek egyetlen gén hibájára visszavezethető rendellenességek, és a kromoszóma-rendellenességek.
A Hirosimában, Nagaszakiban és Csernobilban történt robbanások ugyan mutagén radioaktív hatással jártak, de a génmutációra vagy kromoszóma-rendellenességre visszavezethető veleszületett rendellenességek nem lettek gyakoribbak a szennyezett területen. A torzszülöttekről szóló médiatudósítások vaskos "tudományos kacsáknak" minősíthetők. Ezek az abnormitások minden valószínűség szerint teljesen más eredetűek voltak, s csupán arról volt szó, hogy a katasztrófák helyén, azokkal egy időben jelentek meg. Tény ugyanis, hogy az ivarsejtek sérülése nem okoz fejlődési rendellenességet, ez pedig azzal magyarázható, hogy a sérült spermium nem képes megtermékenyíteni és a sérült petesejt nem megtermékenyíthető. A sérült ivarsejtek kiválogatásának mechanizmusáról a tudomány ("szerencsére") még nem sokat tud, mert előbb-utóbb kísértésbe esne, hogy a folyamatba beavatkozzék. A kialakuló ivarsejt-génhibák kiválasztásának mechanizmusa olyan jól működik, hogy a környezeti ártalmak az ivarsejteken keresztül nem képesek kifejteni hatásukat.
A terhesség alatt, annak 12.-18. hete között elszenvedett sugárfertőzés magzatkárosító lehet ugyan, ha a magzat koponyáját érő sugárdózis legalább 10 rad. Ebben az esetben értelmi fogyatékosságot okoz, de nem torzszülöttséget.
A csak környezeti ártalmak köre is igen kicsi. Tulajdonképpen csak a balesetek tartoznak ide és a 100%-os mértékben fertőzőképes betegségek. Ez utóbbi csoportba csak a veszettség és a kanyaró sorolható.
Az összes többi betegség bizonyos százalékban génhibára és bizonyos százalékban környezeti ártalomra vezethető vissza, függetlenül attól, hogy mi váltja ki közvetlenül a kórképet. Így az egyébként fertőző tüdőgümőkór igen magas genetikai hajlamot feltételez, addig az örökletes vélt tudathasadás, a schizophrenia közvetlen kiváltó oka jellemzően környezeti ártalom, például a szülők túlzott elvárása, követelményrendszere.

Azt a számot, amely megmutatja, hogy egy betegség kialakulásáért mekkora arányban felelősek a gének, heritabilitási indexnek ("örökletesség mértékének") nevezzük. A heritabilitási index ikerkutatásokkal mérhető. Megfigyelik, hogy az egymástól távol élő ikreknél mekkora arányban alakulnak ki ugyanazok az állapotok. Ha mindkét ikerpárnál kialakul a betegség, azt mondjuk, hogy az ikerpár az adott rendellenességre nézve "konkordáns". Amennyiben azonos jellegek nem alakulnak ki, az adott jellegre nézve az ikerpár "diszkordáns".

A heritabilitási index = DZ-MZ
1-DZ

ahol
a DZ = kétpetéjű ikrek konkordanciája ("dizigóta konkordancia")
a MZ = egypetéjű ikrek konkordanciája ("monozigóta konkordancia").
Az örökletesség mértéke 0 és 1 között mozgó szám (0 és 100%). 0,7-es heritabilitási index annyit jelent, hogy a betegség 70%-ban genetikai eredetű és 30%-ban környezeti.
A több százezer ártó tényező mindössze néhány kórtani alapjelenségben képes megnyilvánulni. Ezek a gyulladás, daganat, szövetelfajulás-elhalás, fejlődési rendellenesség. Azonos kórokok, például az. ionizáló sugárzás egyaránt tud gyulladást, daganatot, szövetelhalást és fejlődési rendellenességet is okozni.
A rubeola vírusa gyulladást és fejlődési rendellenességet okozhat. A gümőkóros gyulladás talaján sokkal gyakoribb a tüdőrák, a szövetelhalással jellemezhető májzsugorodás is gyakran adja meg a megfelelő feltételeket májrák kialakulására. Az egyes patológiai alapjelenségek egymásba át is mehetnek, közöttük éles határvonal nincs. A gyulladás gyakran készíti elő a terepet például a méhnyakráknak, a rák elhalhat, szövetelhalást mutathat, kifekélyesedhet. Máskor gyulladást okoznak az allergének (pl. szénanátha kapcsán), holott a gyulladás inkább a fertőzésekre jellemző.
A napégés sem valódi égés, hanem bőrgyulladás, melyet a bőrben felszabaduló kémiai szabadgyökök váltanak ki. A valódi égés tünetei az égést követő másodpercekben maximálisak, míg a napégésnél (tulajdonképpen napsugárzás okozta gyulladásnál) a második nap a kritikus. Ez a legfőbb bizonyítéka annak, hogy a napégés valódi gyulladásos reakció.
Nagy kérdés, hogy mi dönti el azt, hogy milyen ártalom, kiben, milyen betegségben fog megnyilvánulni. Itt természetesen erős genetikai befolyás érezhető. A másik nagyon fontos döntő szempont a beteg pszichés állapota. 1-2 évtizede bontott zászlót a pszicho-neuro-immunológiai tudománya, mely annak vizsgálatával foglalkozik, hogy a lelki státusz miként képes befolyásolni a külső ártalom betegségek okozó hatását. Egészséges immunrendszer esetén enyhébb gyulladással, tartósan letargált állapot esetén viszont a rák fokozottabb kockázatával is számolnunk kell. Most jutottunk el ahhoz a kérdéshez, amelyet az orvostudomány - legalábbis a túlzottan materialista és szomatikus medicina - figyelmen kívül hagy: a betegnek nemcsak "szoftverje", hanem "hardverje" is van.
Sok esetben a szomatikus betegségre koncentráló betegségfelfogást ahhoz a számítógép szakértőhöz tudnánk hasonlítani, aki a szoftvervírust csavarhúzóval próbálja megjavítani. Az európai orvostudomány stagnálása, a betegségek hatékony prevenciója így válik össztársadalmi kérdéssé. Meggyőződésünk, hogy a lelki tényezők a test anyagi valóságára kifejtett hatásának figyelmen kívül hagyása esetén az orvostudomány továbbra sem lesz képes átlépni saját árnyékán.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+24, +29 °C
Minimum:
+16, +21 °C

Hazánkban kedden délelőtt a változó felhőzet mellett több órás napsütésre van kilátás.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag