Gertrude Belle Elion (1918-1999)
A neves lengyel-litván származású biokémikus és farmakológusnak többek között köze volt a 6-merkaptopurin felfedezéséhez, mely az első hatékony gyógyszer volt a leukémiás betegek számára. Nevéhez fűződik a maláriaellenes pyrimethamin, a herpeszes megbetegedéseknél hatékony acyclovir, valamint a szervtranszplantációt lehetővé tévő, első immungátló szer felfedezése. 1988-ban két kollégájával megosztva kapta meg az orvosi Nobel-díjat, a rákkezelésben és a transzplantációs kilökődés megakadályozására használt gyógyszerek kifejlesztéséért.
Rosalind Franklin (1920-1958)
Brit biokémikus, tanulmányait Cambridge-ben, a Newnhamn College-ben folytatta kémia és fizika szakon. 1947-től a röntgenkrisztallográfiai módszereket kutatta a francia fővárosban, majd az ötvenes évek elejétől Angliában a DNS-szerkezet felderítésén dolgozott. Ő készítette el a DNS-mintákról az akkori idők legjobb minőségű röntgendiffrakciós felvételeit, mellyel döntően hozzájárult a DNS kettős-spirál szerkezetének felfedezéséhez.
Alessandra Giliani (1307-1326)
Az itáliai anatómus és az első női kórboncnok, a Bolognai Egyetemen sebész asszisztensként dolgozott. Ő volt az első, aki az érfestés módszerével próbálkozott, azaz azzal, hogy színezett folyadékot injekciózott az emberi testbe, hogy kirajzolja az ereket. A középkori Európában ő volt az egyetlen női kórboncnokunk.
Helen Taussig (1898-1986)
Az amerikai gyermekkadrioógus Baltimore-ban és Bostonban dolgozott, ő fedezte fel a "kék babák", vagyis anoxémiás (oxigénhiányos) jelenség mögöttes okát. Kollégájával, Alfred Blalock-kal megoldást is találtak rá, tudományos eredményüket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azóta is a nevüket őrzi az ún. Blalock-Taussig szívműtét. Taussig modta ki továbbá azt is, hogy a Thalidomide nevű hatóanyag az oka a születési rendellenességek nagyszámú előfordulásának Európában. Egyébként az "Egy csoda teremtése" (Something the Lord Made) címmel a speciális szívműtétek történetét film formájában is feldolgozták.
Virginia Apgar (1909-1974)
Az amerikai aneszteziológus hölgy vezette be az ún. Apgar-tesztet az újszülöttek megszületésekor észlelhető állapot jellemzésére. Ennek célja, hogy meghatározza azt az aktuális állapotot, amely alapján el lehet dönteni, hogy a baba milyen beavatkozást igényel. Ő volt az a szakember, aki felhívta az orvosok figyelmét a szüléskor használt aneszteziológiai módszerek károsságára az újszülöttekre nézve.
Marie Curie (1867-1934)
Kétszeres Nobel-díjas fizikus-kémikus, aki valószínűleg egyike a legismertebb női tudósoknak. A lengyel származású hölgy nevéhez fűződik a radioaktív sugárzás vizsgálata, továbbá a rádium és a polónium felfedezése, és a radiológia orvosi alkalmazásának kutatása.
