Napos időben rutinszerűen, szinte a fogmosás természetességével használjunk fényvédőt.
A fény tulajdonságainak ismerete segít a fényártalmak mechanizmusának megértésében és a fényprovokált bőrtünetek megelőzésében. A napfény hatásához az emberiség hozzászokott az évmilliók alatt, amely során kialakult a védelem három tényezője: a szaruréteg megvastagodása, az előpigment sötétedése, a tartós, késleltetett pigment-termelés. Az évszakok változásával a napfény expozíció fokozatos erősödése lehetővé tette, hogy a fenti védőmechanizmusok adaptív szerepe is fokozatosan, hetek-hónapok alatt erősödjön. Olyan helyen, ahol állandóan erős a napfény (trópusok), az emberek bőrszíne genetikailag sötét.
Mai világunk gyors változásaihoz az évmilliók alatt kialakult védőfaktorok nem tudnak idomulni.
A három legfontosabb civilizációs változás:
• Világos bőrű emberek megjelenése a trópusokon. Ausztráliában sok kelta típusú, vörös hajú, világos bőrű ember él tartósan erős napfény expozíciónak kitéve. Nem véletlenül kiugró a bőrrákok gyakorisága.
• Napozás. Mindig is dolgoztak emberek a napon. Ez azonban a fent részletezett fokozatos védelemmel járt. Ennek ellenére gyakoribb voltak körükben a fényártalmak, bőrrákok: a "tengerészbőr" vagy "földművesbőr" régi elnevezések.
A napfürdő jó hatásai is ismertek: D-vitamin termelés (gondoljunk a füstös angol városokban az angolkór egykori gyakoriságára), bizonyos bőrbetegségekre (szeborrea, akne) való kedvező hatás stb. Csak a múlt században vált divattá az "élvezeti célú" napfürdő. Ennek hátrányai már messze felülmúlják előnyeit. Gyakori látvány, hogy naphoz nem szokott, világos bőrű emberek nyár közepén, délben süttetik pecsenyévé anyajegyekkel bőven ellátott bőrüket.
• Szolárium. Új találmány, hosszú távú tapasztalattal nem rendelkezünk. Vegyük észre a párhuzamot: a röntgen, majd a radioaktív sugárzás felfedezésekor az emberiség ártalmatlannak hitte őket. Használták mindenre, még fogyasztották is. Védekezés hiányában a végeredmény emberek ezreinek halála volt.
A szolárium fénycsövei UVA fényt bocsátanak ki, kiküszöbölendő az UVB okozta égést. Ez lehetővé teszi a hosszú behatási időt. A bőrbe mélyre hatol. Az UVA azonnali pigmentációt okoz. Ez azonban nem tartós, mivel a pigment-termelés nem fokozott, csak az előpigment sötétedik. Emiatt a szoláriumozott bőr szürkés-sárgás, nem nyeri el a késői pigmentre jellemző kávébarna színt és védőhatást. A szaruréteget sem vastagítja. A rövid hatású barnulás miatt gyakran kell alkalmazni, egyre nagyobb dózissal: sok ember hetente többször jár szoláriumba.
Hogyan védhetjük meg magunkat?
1. A legfontosabb az elkerülés: ne napozzunk, szoláriumozzunk . Ha mégsem tudunk lemondani róla, legalább évente ellenőriztessük bőrünket bőrgyógyásszal. Különösen, ha bőrünk világos, könnyen leég, nem vagy alig barnul, hajunk szőke vagy vörös, szemünk szürke, kék vagy zöld. Ezt nevezzük I-es vagy II-es bőrtípusnak. Félévenkénti szűrést és a látottak rögzítését igényli, ha az egyénnek sok az anyajegye, illetve egyéni vagy családi kórelőzményében volt már bőrrák (atípusos anyajegy szindróma).
2. Napos időben használjunk rutinszerűen fényvédőt , szinte a fogmosás természetességével. Nem csak nyáron, hanem bármely erős napfény esetén, pl. síeléskor. A fényvédelem nemcsak fényvédővel (napolaj, -krém stb.), hanem zárt ruházattal, sapkával, az árnyékban tartózkodással is elérhető. Ne feledjük: nyári napokon rengeteg szórt fény jut az árnyékba is: fa alatt is leéghetünk. Fokozzák a fényhatást a fényszóró felületek, pl. homok, víztükör, beton.
A fényvédők faktorszáma azt mutatja, hányszor több időt tölthetünk el a leégésig vele, mint nélküle. Ez nem jelenti azt, hogy vegyünk 12-es faktorút, és azzal napozhatunk 6 órát, hiszen amúgy csak félóra alatt égnénk le.
Milyen a jó fényvédő?
• legalább 15-ös (de inkább 30-as) faktorú
• UVA és UVB ellen egyaránt véd
• Víztaszító
Hogyan használjuk a fényvédőt?
• Használjunk elegendő mennyiséget: inkább vastagon kenjük, mint alig. Kenjük be mindenhol (gyakran kimaradó helyek: fülek, hát közepe, talp).
• Kozmetikai szempontok: a krémeket preferáljuk, mert legjobban pótolják a napozás során elvesztett nedvességet. Szőrös felületen viszont könnyebben kenhető a napolaj, naptej, legjobb a spray.
• Legalább óránként frissítsük meg.
• Víz alatt is leéghetünk. Ezért fürdés előtt legalább negyedórával kenjük be magunkat, hogy jól beszívódjon, és kezdetben ne fürödjünk félóránál többet. Utána újra kenjük be magunkat.
• Anyajegyeinket leragaszthatjuk vagy szelektíven kenhetjük, pl. fényvédő stifttel.
• A melanoma kialakulásában a gyermekkori leégéseknek van szerepük. Ezért gyerekeinket magasabb (30-50-es) faktorszámmal és gyakran kenjük.
2007-07-05 10:16
Forrás: Weborvos Dr. Veres Gábor
