Ha eddig nem érintett, már nem is fog?
Sokan reménykedve teszik fel ezt a kérdést, azonban akár az életkorra, akár a naptári hónapokra vonatkozik, a válasz mindkét esetben az, hogy nagyon is előfordulhat. Az allergia gyakran nem gyermek-, hanem felnőttkorban jelentkezik először, ráadásul elmondható az is, hogy minél később válik valaki allergiássá, annál kisebb az esélye rá, hogy valaha kinőheti. Ennek oka, hogy az allergia nem velünk született, hanem szerzett reakció.
Szintén nem lélegezhetnek fel azok sem, akik a tavaszt és a nyarat átvészelték szénanátha - vagy egyéb tünetek - jelentkezése nélkül, hiszen több allergénreakciókat kiváltó növény csak az ősz közeledtével kezdi meg irritáló hatását az arra érzékenyek számára. Ráadásul sokszor a hűvösebb, szelesebb és nedvesebb időjárás is csak fokozza a panaszokat.
Őszi allergének
Bár ősszel a napfény-allergiások valóban fellélegezhetnek kissé, akik a gombákra érzékenyek, azoknak csak nyár végétől fokozódnak a tüneteik. A talajtakaró gombák jellemzően ugyanis augusztus és november között bocsátják ki a spóráikat és okoznak sokszor kifejezetten kellemetlen allergiás reakciókat.
Számos erősen allergénhatású növény irritálhatja nyálkahártyáinkat a nyár vége után is, amikor sokan azt gondoljuk, hogy a nehezén már túl vagyunk, és végre zavartalanul fellélegezhetünk. Az aranyvessző, a libatop és a sokat emlegetett parlagfű például szeptemberben éri el virágzása csúcsát, valamint a közönséges oroszlánfog is akkor kezd el - májust követően immáron másodszorra - a legintenzívebben virágozni.
Parlagfű és a keresztallergiák
A globális felmelegedés kifejezetten kedvez a parlagfű virágzásának: az elmúlt években megfigyelhetővé vált, hogy egyre korábban kezdődik és egyre hosszabb ideig kitolódik ez az időszak. Mivel erre a növényre kifejezetten sokan allergiásak , nemcsak az irtására kell fokozott hangsúlyt fektetni, de érdemes megemlíteni a vele kapcsolatos keresztallergiákat is.
A keresztallergia leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha bizonyos zöldségekből vagy gyümölcsökből többet fogyasztunk, akkor ez növelni fogja az amúgy is fennálló pollenallergia-tüneteket. Parlagfűallergia esetén ezért jobb, ha kerüljük a túlzott dinnye, uborka, cukkini, paprika, banán, articsóka, füge, földimogyoró, ananász, gránátalma, mangó és citrusfélék fogyasztását, valamint lehetőség szerint kerüljük el a napraforgómag és -olaj használatát is.
Védekezzünk!
Ha bármely életkorban olyan pollenallergiás tüneteket veszünk észre magunkon vagy gyermekünkön, mint az orrdugulás, az orrfolyás, a szem-, a garat- vagy a fülviszketés, célszerű minden esetben mielőbb kivizsgáltatni magunkat, és meghatározni ennek okát. Amennyiben beigazolódik az allergia ténye, a szakorvossal egyeztetett módon védekezzünk a tünetek ellen!
Nemcsak vényre kapható szerek jöhetnek ilyenkor szóba, hanem például helyileg ható szem- és orrcseppek is, amelyek gyors segítséget jelenthetnek a problémák enyhítésére vagy megszüntetésére. Allergiásként jó, ha ezekből mindig tartunk magunknál, hogy szükség esetén bármikor - akár az éjszaka közepén is - használhassuk.
Az orrcseppek hatására az orrnyálkahártya erei összehúzódnak: vagyis csökkentik a duzzanatot, ezáltal pedig javul a levegőáramlás, azaz újra akadály nélkül lélegezhetünk nappal, és nyugodtan aludhatunk éjjel is. Ha használatuk során minden esetben pontosan betartjuk a betegtájékoztatóban leírt adagolást, akkor biztonságos és hatékony segítőtársaink lehetnek a teljes allergiaidőszak alatt.
