Gyógynövények: tea, tinktúra, kapszula?

A gyógynövények egészségre gyakorolt kedvező hatásairól szakkönyvek sora foglalkozik, és használatuk gyakran több ezer éves hagyományokra vezethető vissza. A gyógynövények manapság is hatalmas szerepet játszanak nemcsak a különböző betegségek kezelésében, az általános állapotunk javításában, de abban is, hogy kellemesebben, kiegyensúlyozottabban érezzük magunkat a bőrünkben.

A gyógynövény alapú gyógyászat igen elterjedt, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (World Health Organization –WHO) adatai szerint a világ népességének nagy része rendszeresen használ gyógynövényeket, Afrika és Ázsia egyes országaiban (ahol a gyógyszerek igen drágák és gyakran elérhetetlenek) a lakosság 80 százalékának a gyógynövények jelentik az elsődleges egészségmegőrzést. A modern gyógyszerek közül jó néhány is gyógynövény-alapú, és a gyógynövényekben található hatóanyagok tanulmányozása, kutatása a gyógyszeripar számára kiemelten fontos terület.

Legfontosabb hatóanyagok A gyógynövényeket számos formában fogyaszthatjuk. Azt azonban nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy melyik a legjobb, leghatásosabb, hiszen ez több tényezőtől is függ. Egyrészt, a gyógynövénytől magától – van, amelyiket csak bizonyos módokon lehet elkészíteni, különben mérgező -, a kezelni kívánt betegségtől, attól, hogy valaki csak „gyorssegélyt” szeretne vagy kúraszerűen kívánja szedni a gyógynövényt.

Természetesen az egyéni preferenciák is nagyon sokat számítanak: van, aki kényelmesebbnek tartja, hogy elég csak bekapnia egy gyógynövény-kivonatot tartalmazó kapszulát, mások számára viszont az élethez tartozó fontos rituálé a gyógynövényből készült tea elfogyasztása.

A gyógynövényeket fogyaszthatjuk teaként , forrázatként. A gyógynövény megtisztított leveleit vagy virágát (esetleg a gyógynövényt tartalmazó filtert) forró vízzel leöntjük, majd meghatározott ideig áztatjuk. Ez talán az egyik legelterjedtebb módszer, és számos gyógynövény esetében ez az elsődleges fogyasztási mód. A keményebb alapanyagokat, például a fakérget vagy gyökereket hosszabb időn keresztül lassú tűzön főzik. Az áztatás során pedig az apróra vágott gyógynövényt 8-12 órán keresztül hideg vízben áztatják.

A tinktúra a gyógynövény alkoholos oldata, mely jóval erősebb a gyógyteáknál, így kevesebb is elegendő belőle. A legtöbb tinktúra 25-90 százalék alkoholt tartalmaz, a gyógynövény-bor vagy gyógynövény-elixír ezzel szemben csak 12-38 százalékot. Az elixír jellegzetessége, hogy valamilyen „kész” alkoholos italba, például vodkába keverik a gyógynövényt.

A gyógynövény-szirupba a gyógynövény mellé méz vagy cukoroldat is kerül, melyet hosszabb időn, akár több héten keresztül érlelnek.

A gyógynövény kipréselt illóolaját is számos módon fel lehet használni, például krémekbe, balzsamokba vagy hordozóolajokba keverve, és a bőrre kenve vagy masszírozva. A gyógynövény illóolajának másik felhasználási lehetősége az aromaterápia, melynél az olajat belélegezzük. Ezt a módszert nagyon gyakran alkalmazzák felsőlégúti fertőzéseknél , vagy akkor, ha a gyógynövények erejét a hangulatunk megváltoztatására szeretnénk felhasználni.

Nagyon sok gyógynövény hatóanyagának kivonatát étrend-kiegészítőként, kapszula vagy tabletta formájában is megvásárolhatjuk. Ezek nemcsak kényelmesen szedhetők, de gyakran hatékonyabbak is, mint a gyógynövények , hiszen jóval koncentráltabb formában tartalmazzák azokat a vegyületeket, melyek kedvező hatással vannak a szervezetünkre – és amelyeket teaként, tinktúraként vagy egyéb módokon igen nehéz lenne megfelelő mennyiségben elfogyasztanunk.