Gyógyító érintések - a masszázs

Már több ezer évvel ezelőtt köztudott volt, hogy a masszázs a szervezet különböző részeire jótékonyan hat, fájdalmat csillapít. "Az orvosnak sok mindenben jártasnak kell lennie, ezek közé tartozik a masszírozás is"- írja Hippocrates i.e. 400 körül.

A masszázs összetett hatást gyakorol a csont-, ízület és izomrendszerre: merev ízületet hajlékonnyá teszi, míg a gyenge ízületet megerősíti. A testedzések előtt és után is jól bevált módszer volt a frissítő illetve izomzat-regeneráló masszázs. A görög orvosok a reumás betegek gyógyítására használták. Az iszlám fürdőkben (hammam) a különféle bőrbetegségek és reumás kórképek terápiájára alkalmazták. Palesztinában és Szíriában is közismert volt. Az ókori masszázstechnikákból fejlődött ki az újkorban elterjedt módszerek két nagy csoportja, a klasszikus, és a reflexzóna masszázs.

I. Klasszikus masszírozás


A klasszikus masszírozás alapjait egy svéd gyógytornász, Per Henrik Ling, és egy holland orvos, J. Georg Mezger teremtette meg az 1900-as évek elején. Módszerükkel lehetővé tették a vénás-, és nyirokrendszer pangásának megszűntetését, az izomtónus szabályozását, a lokális vérkeringés javítását, az izomzat oxigén ellátásának fokozását, a szövetek folyadéktartalmának (turgorának) és táplálásának javítását, fájdalomcsillapítást, a vegetatív idegrendszer működésének szinkronizálását, szöveti letapadások, hegek fellazítását és pszichés relaxációt. A klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg, melyek a következők: simítás, gyúrás, dörzsölés, ütögetés, vibrálás. Simítással főleg a vénás-, és nyirokpangás szüntethető meg, de az idegrendszer kifejtett nyugtató hatása sem hanyagolható el. A manuális nyirokdrenázs is a simító mozdulatokat használja.

A gyúrás főleg a nagyobb izomcsoportok lazítására alkalmazható technika. A hát lapos izmainak nyújtása görgetéssel végezhető. A dörzsölő mozdulatok hatására a bőr hízósejtjeiből hisztamin szabadul fel, amely a bőr kipirulásához, az érfal áteresztőképességének fokozásához vezet. Az ütögetés rövid, veregető mozdulatokból áll. A hát és a mellkas apró mozdulatokkal való ütögetése igen hasznos lehet krónikus bronchitisben, idős betegek hiposztatikus tüdőgyulladásában, mivel elősegíti a szekrétumok oldódását, köpettel való ürítését. A vibráció fájdalomcsillapító és izomlazító hatást fejt ki. A lábak rázogatásával a hasüreg szerveit, izomzatát lehet befolyásolni.

Összefoglalásul elmondható, hogy a klasszikus masszázst a reumatológiai, neurológiai, belgyógyászati betegségek kiegészítő terápiájára, valamint sérülések, balesetek utáni rehabilitációban, fibromyalgia szindrómában, gyermekkori fejlődési zavarokban, operáció utáni állapotokban alkalmazhatjuk. Vannak azonban olyan kórállapotok, amelyekben a masszázs nem végezhető el, ezek a következők: lázas betegségek, gyulladások, fekélyek, tumoros folyamatok, limphomák, hemofília, véralvadásgátlók szedése, trombózis, trombózis hajlam, dekompenzált szívelégtelenség, reflexdisztrófiás szindróma (Sudeck), érelmeszesedés, súlyos arteriosclerosis, stb.

Manuális nyirokdrenázs

A klasszikus masszázs egy speciális fajtája, amelynek hatására a nyirok-keringés fokozható. Alacsony intenzitású, körkörös mozdulatokkal végzik. Javallatai a következők: nyiroködéma (a malignus folyamatok kivételével!), krónikus vénás elégtelenségben létrejött ödéma, reumás betegségek, Sudeck-szindróma, sérülések, műtétek utáni ödémák, stb. Nem javasolt viszont malignus folyamatokban, trombózis, tbc, stb. esetén.

II. Reflexzóna masszázs

A reflexzóna masszázs a szegmentális reflexek kialakításán alapul. Ezáltal a szervekhez, szervrendszerekhez elektromos inger érkezik, amely az adott szervek működését befolyásolja. Számos válfaja ismert: kötőszöveti masszázs, periosteum kezelés, kolon-terápia, talpmasszázs.

Kötőszöveti masszázs

Elisabeth Dicke gyógytornász fejlesztette ki a kötőszövet masszázst 1929-ben. Ha a belső szervek valamelyike (epehólyag, gyomor, tüdő, stb.) beteg, akkor a törzs különböző helyeinek tapintása során zónák fedezhetők föl. A zónák (vagyis kötőszöveti kötegek) sokszor szabad szemmel is jól láthatók kitüremkedések, vagy "besüppedések" képében. Minden kötőszöveti zónához rendelhető egy szerv, amelyet először egy angol neurológus, Head írt le 1893-ban. A kötőszöveti masszázs során az egyes zónákhoz tartozó szervek működését lehet befolyásolni. A mozgásszerveket érintő funkcionális kórképek esetén, különböző szervbántalmakban hatékony terápiának bizonyul. Gyulladásos megbetegedések, tumorok és pszichiátriai kórképek esetén viszont a masszázs terápia kontraindikált.

Periosteum kezelés

A periosteum-kezelés (csonthátya-kezelés) ritmikusan végzett, pontszerű nyomómozdulatokból álló masszázsfajta, amelyet a megfelelő csontfelületen végeznek. Hatására fájdalom keletkezik, amely elleningerként viselkedik, és a központi gátló rendszer aktiválása révén izomlazító, fájdalomcsillapító effektust hoz létre. A terápia időtartama 3 perc. Javasolható degeneratív csontbetegségek, lábszárfekély esetén fájdalomcsillapításra, angina pectoris oldására, epeköves görcsroham, stb. megszűntetésére. Nem szabad alkalmazni gyulladásos folyamatok, tumorok fennállása esetén, valamint a csontállományt érintő súlyos kórképekben (pl. osteoporosis, osteomalacia, stb.)

Kolonkezelés

A kolonkezelés vagy magyarul vastagbél masszírozás a has bizonyos, jól meghatározott pontjait érinti. Lényegében reflexzóna kezelésről van szó, amelynek során a vastagbél idegfonatainak tónusa és perisztaltikája befolyásolható. Krónikus székrekedés (obstipáció), epeúti megbetegedések, nyombélfekély, stb. esetén javasolható. Akut vastagbélgyulladás, malignus folyamatok, terhesség esetén viszont alkalmazása szigorúan tilos.

Talpmasszázs

A talpakon lévő reflexzónák felosztását először egy amerikai fül-orr-gégész, Fitzgerald végezte el. A masszőr a talpat gondolatban kétszer öt zónára osztja, amelyekben különböző szervterületek helyezkednek el. A talp bizonyos pontjainak erőteljes nyomása fájdalomérzetet vált ki, amelynek eredményeként a primér fájdalom csökken, a talp keringése javul, amely kellemes közérzethez vezet.

Tenyérmasszázs

A tenyérmasszázsnak eredete az ókori maja kultúrába nyúlik vissza, amelyet számos írásos dokumentum is bizonyít. Jürgen Kaiser az 1980-as évek elején adta ki tízéves munkájának gyümölcsét, amely a kéz reflexzónáiról ad részletes leírást. Állítása szerint jóval könnyebb a kézmasszázs rejtelmeit elsajátítani, mint a talpmasszázst. A masszázs lényege, hogy a tenyér bizonyos pontjaira gyakorolt nyomás és körkörös mozdulat, az erek mentén húzódó idegszálakon keresztül idegimpulzust eredményez, amely végül a gerincvelőbe, majd innen a megfelelő szervekhez, agyhoz jut. Energiacsere alakul ki. A terápiát mindig a hüvelykujjal végezzük. A jobb kézen az óramutatóval megegyező irányban, bal kézen azzal ellentétesen végezzük a körző mozgást, mialatt nyomást gyakorlunk a masszírozandó pontra. Ezzel a megfelelő szervek energiát kapnak. Abban az esetben, ha erős fájdalmat érzünk, a masszírozást óvatosan folytassuk, és fokozatosan növeljük a nyomás erősségét. Ez jelzi, hogy az adott szerv működésében rendellenesség rejlik. A módszer segítségével a vázizom és a különféle szervek regenerációját végezhetjük el saját magunk.

Távol-keleti masszázsok

A kínai orvostudomány részben a meridián-rendszerek teóriáján alapul. A meridiánok összekötik a test belsejét a külsővel, a felső testrészeket az alsóval, összekapcsolják a belső szerveket, így lehetővé teszik az energiaáramlást. Az emberi test élettani funkcióinak változása a jin és jang energiaegyensúly megbomlásával, arányeltolódásával magyarázható. A tui-na-terápia, azaz hagyományos kínai masszírozás ugyanazon a teoretikus alapon nyugszik, mint az akupunktúra. Célja, hogy a jin-jang egyensúlyt visszaállítsa. Elsősorban simító és gyúró mozdulatokat alkalmaznak (neve tui-na), valamint nyomó és dörzsölő mozgást végeznek (an-mou). Az egyes fogásokon belül elkülönítenek jin és jang technikákat, amelyek tovább differenciálhatók, három különféle mozdulatfajtába: erős (célja a nyugtatás), finom (célja az izomtónus befolyásolása), középerős (célja a szervezet erősítése és a prevenció).

Akupresszúra és Shiatsu masszázs

Az akupresszúra Kínából ered, amely nem más, mint a meridián-pontok masszírozása. Előnye az, hogy egyedül, saját magunkon is elvégezhető. Betegségek megelőzésére, fejfájás és izomláz kezelésére, reumás fájdalmak csökkentésére kitűnően alkalmazható. A shiatsu az akupresszúra japán megfelelője. Lényegében semmiben nem különbözik az akupresszúrától.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

február 03. - február 09.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
34 900
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+9, +14 °C
Minimum:
+3, +8 °C

Hazánkban kedden délelőtt erősen felhős időre van kilátás, kisebb eső, zápor is előfordulhat.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag