Alváspontszámok, magnézium, fehérzaj-generátorok: ami egykor egyszerűen csak alvás volt, mára valóságos aknamezővé vált. Az alvás ilyen jellegű optimalizálását „sleepmaxxingnak” nevezik. Ha azonban valaki túlzásba viszi, akár „ortoszomniához” is vezethet, amely annak a klinikai megnevezése, amikor valaki megszállottan törekszik a tökéletes alvás elérésére. Viszont ahogy szakemberek figyelmeztetnek a BBC cikkében: ez a hozzáállás valójában rontja az emberek alvását.
„Az alváspontszám teljesen kitalált dolog”
Az első, alváselemzést kínáló kereskedelmi fitneszkarkötőt 2009-ben dobták piacra. Azóta számos más gyártó is beépítette az alváskövető funkciót a csuklón viselt eszközeibe, illetve okosgyűrűk is megjelentek. Ezek az eszközök eltérő módon, de általában mindegyik jelentést készít az éjszakai alvásról, bontásban megmutatva az egyes alvási szakaszokat. Sok közülük úgynevezett „alváspontszámot” is ad másnap reggel.
Dr. Alanna Hare, a londoni Royal Brompton Kórház alvásgyógyász szakorvosa szerint azonban az alváspontszám fogalma „teljes mértékben kitalált”. „Az alvástudományban nincs olyan hivatalosan elismert mutató, hogy alváspontszám. Ezt egyszerűen a gyártók találták ki” – mondta a BBC-nek. Hare szerint az alváskövetők egyre gyakrabban okoznak szorongást a pácienseinél.
Egyre több beteg érkezik hozzám különféle eszközökből származó adatokkal és számtalan kérdéssel az alvásáról, ami valószínűleg maga is hozzájárul az alvási nehézségeihez
– mondta.
Hozzátette: még akkor sem feltétlenül csökken a félelmük, ha orvosi vizsgálataik megnyugtató eredményt hoznak. „Nagyszerű, hogy az emberek egyre nagyobb figyelmet fordítanak az alvásra mint az egészséges életmód részére” – tette hozzá. „Az alvás azonban egyszerűen nem reagál jól arra, ha tökéletessé akarjuk tenni.”
A nappali teljesítményre is hatással lehet
Vizsgálatok szerint az alváskövetők akkor is befolyásolhatják a nappali teljesítményt, ha nem pontosak. Az Oxfordi Egyetem egyik kutatásában a résztvevők olyan alváskövetőt kaptak, amely alváspontszámot rendelt az éjszakájukhoz. A pontszámokat azonban véletlenszerűen osztották ki, vagyis semmilyen kapcsolatban nem álltak azzal, hogy a résztvevők valójában hogyan aludtak.
Másnap a résztvevők értékelték hangulatukat, fáradtságukat és éberségüket, majd fókuszt és reakcióidőt mérő teszteken vettek részt. A kutatók azt találták, hogy azok, akik azt hitték, rosszul aludtak, fáradtabbnak érezték magukat, és mentálisan kevésbé voltak éberek, annak ellenére, hogy az alváspontszámok teljesen hamisak voltak.
Dr. Neil Stanley alvásszakértő szerint az alvás „játékká alakítása” egyre több alvási problémát okoz. „Az alváskövetés lényege, hogy kapsz egy számot, ami azonnal célt is ad” – mondta a BBC-nek. „Így könnyen belekerülsz abba a körforgásba, hogy folyamatosan az alvásod minősége vagy mennyisége miatt aggódsz a számok alapján.”
Elmondása szerint már körülbelül negyven évvel ezelőtt is végzett kutatásokat az aktigráfiával, vagyis a csuklón viselt alváskövető eszközökkel kapcsolatban. Bár a mai kereskedelmi forgalomban kapható eszközök valamivel fejlettebbek, működésük alapelve továbbra is hasonló: a mozgást mérik, ezért ugyanazokkal a korlátokkal rendelkeznek. „Ha valóban mérni akarjuk az alvást, az agy működését kell mérnünk” – tette hozzá Stanley. „Amíg nem az agyi aktivitást mérjük, addig valójában nem az alvást mérjük.”
Hogyan aludhatunk jól?
Dr. Hare a következőket javasolja:
- A hálószoba legyen hűvös, sötét és csendes, de ésszerű keretek között. „Ez nem azt jelenti, hogy koromsötétnek, pontosan 16 Celsius-fokosnak vagy teljesen zajtalannak kell lennie. Inkább legyen viszonylag hűvös, viszonylag sötét és viszonylag csendes.”
- Reggel érjen minket erős természetes fény, mert ez segít a cirkadián ritmus, vagyis a szervezet belső órájának szabályozásában.
- Mozogjunk rendszeresen, de kíméletesen, és kövessünk „egészséges, mediterrán jellegű étrendet, sokféle növényi eredetű élelmiszerrel”.