Meglepő dolog derült ki a bosszúvágyról

Legyen szó könyvekről, színházi előadásokról vagy akár filmekről, jobban élvezzük, ha a fiktív történetek főgonoszai aránytalanul súlyos büntetést kapnak gaztetteikért, mintha megbocsátanának nekik - derült ki egy új kutatásból.

"Szeretjük azokat a történeteket, amelyekben a gonosztevők végül megbűnhődnek, és kifejezetten szórakoztatónak találjuk, ha a büntetés mértéke súlyosabb, mint a bűné, amelyet elkövettek" - mutatott rá Matthew Grizzard, az Ohiói Egyetem kommunikáció- és médiatudományi tanszékének adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője. A szakember és kollégái összesen 184 főiskolai hallgatót vontak be egy kísérletbe, aminek során a résztvevőknek különböző elbeszéléseket kellett elolvasniuk és értékelniük. A történetekről az önkéntesek azt az információt kapták, hogy azok egy televíziós sorozat részeinek lehetséges forgatókönyvei.

Szórakoztatóbbnak tartjuk, ha a gonosztevők végül súlyos büntetést kapnak tettükért
Szórakoztatóbbnak tartjuk, ha a gonosztevők végül súlyos büntetést kapnak tettükért. Fotó: Getty Images

Milyen lépések vezetnek a megbocsátásig? Részletek itt.

A hallgatók összesen 15 elbeszélést olvastak el, amelyek harmadában a főgonosz tettét az áldozatok valamilyen pozitív reakcióval fogadták, harmadában a gonosztevő méltó büntetést kapott, harmadában pedig súlyosabb büntetést, mint amit a tette indokolt volna. Az egyik történetben például az egyik szereplő ellopott 50 dollárt egy munkatársától. A résztvevők ezután három lehetséges lezárást ismerhettek meg. Az egyik forgatókönyv szerint az áldozat végül vett egy kávét a tolvajnak, a másikban visszalopott tőle egy 50 dollár értékű whiskey-t, a harmadikban pedig egyrészt visszalopta a saját 50 dollárját, majd ráadásként letöltött egy pornófilmet is a tolvaj munkahelyi számítógépére.

A büntetést kedvelték a legtöbben

Miután elolvasták elbeszéléseket, a résztvevőknek azonnal vissza kellett jelezniük, hogy tetszettek-e azok nekik. Összességében több tetszést váltottak ki azok a történetek, ahol a bűnös a tettének megfelelő súlyú büntetésben részesült, mint a másik két lehetőség. Mi több, az önkéntesek gyorsabban is jeleztek vissza ezekre. "Az emberek tudat alatt azért sejtik, milyen büntetést szánnának egy gonosztevőnek, amikor pedig a történet lezárása beteljesíti az elvárásaikat, gyorsabban vissza tudnak jelezni az olvasottakra" - magyarázta Grizzard. Hozzátette, az elmaradó és a túlzott büntetés nyomán egyaránt tovább tartott a hallgatóknak, hogy eldöntsék, tetszett-e nekik vagy sem az adott történet, ennek hátterében azonban különböző okok állhattak.

Az önkénteseknek ugyanis annak alapján is értékelniük kellett a forgatókönyveket, hogy mennyire élvezték azokat, illetve hogy mennyire ítélik a leírtakat jelentőségteljesnek, elgondolkodtatónak. Előbbi tekintetben azok a sztorik bizonyultak a legszórakoztatóbbnak, amelyekben a rosszfiú a kelleténél keményebb büntetést kapott a végén, a legtöbbre mindazonáltal a megbocsátással végződő történeteket taksálták a kutatás alanyai. "Talán csak azért vártak kicsit tovább a résztvevők a tetszik vagy a nem tetszik gomb megnyomásával a megbocsátást bemutató elbeszélések után, mert jelentőségteljesebbnek találták azokat. Ezzel szemben az aránytalan büntetést felvonultató történteknél inkább azért, mert jobban élvezték azokat, és a hosszabb szünet annak szólt, hogy egyszerűen csak ízlelgették még az extra büntetést, amelyet a negatív szereplő kapott" - vélekedett Grizzard.

Nem élvezzük, de becsüljük a megbocsátást

Mindent egybevetve az eredmények arra utalnak, hogy a tisztességes és igazságos megtorlás számít a morális alapvetésnek, így tehát könnyedén és teljes természetességgel el tudjuk fogadni. "Ha azonban a büntetés hiányával szembesülünk, úgy mérlegelnünk kell, ami már nyilván kevésbé megy ösztönösen. Ezzel együtt meg tudjuk becsülni a megbocsátást, még ha nem is különösebben élvezzük" - hangsúlyozta a kutató.

A tanulmány 2019. december 29-én jelent meg a Communication Research című folyóirat online felületén, a későbbiekben pedig a nyomtatott kiadványban is bemutatják.

Forrás: news.osu.edu

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +12 °C
Minimum: +4 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég. A nap első felében az északi országrészben fordulhat elő kisebb eső, majd egyre kiterjedtebb esőzésre van kilátás. Több helyen megélénkül, hazánk déli felén megerősödik a déli, délnyugati szél, nyugaton, délnyugaton egy-egy viharos lökés is lehet.A csúcshőmérséklet általában 11 és 17 fok között valószínű, azonban északkeleten és néhol az északnyugati határvidéken ennél pár fokkal hidegebb is lehet.Késő estére 5 és 13 fok közé hűl le a levegő. Kedden melegfronti hatásra számíthatunk, amely jelentősen megterhelheti a melegfrontra érzékenyek szervezetét.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!