A legkülönfélébb mentális és fizikai zavarok kezelésére világszerte egyre szélesebb körben alkalmazott állatterápiák hatásosságát mind ez idáig csak a kezeltek oldaláról vizsgálták. A New York-i Egyetem kutatói most azonban arra voltak kíváncsiak, hogy ezekben a helyzetekben hogy érzi magát az állat – írja a Qubit.
Egyre felkapottabb a tehénölelő terápia
„A szarvasmarha-asszisztált terápia nem csak az emberek javát szolgálja” – nyilatkozta Katherine Compitus klinikai szakpszichológus, aki kollégájával, Sonya Bierbowerrel közösen dolgozta ki azt a Human-Animal Interaction Scale (HAIS) elnevezésű skálát, amellyel mérhető az állati elégedettség az ilyen interakciókban.
A két kutató azután vállalkozott a feladatra, hogy az elmúlt pár évben Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is egyre gyakrabban hirdetnek tehénölelés-terápiákat. A tanyalátogatások célja, hogy a kérődzők társaságában a természettől elszakadt, agyonstresszelt városlakók frusztrációikat feledve rátaláljanak a vágyott békére, lelki és testi harmóniára.
Az állatnak is jót tesz
A HAIS nevű skálából kiderült: a legtöbb állat élvezte a terápiás helyzetet. Több mint kétharmad arányban fél óránál is hosszabb időt töltöttek fekve kérődzve az emberek társaságában, szagolgatva, nyalogatva őket. Az a néhány tehén pedig, amelyik inkább kilépett volna a helyzetből, csak bőgött.
