Amikor az ember a kívülről jövő traumákat már nem tudja belsőleg kiegyensúlyozni, lelki épségét csak úgy képes megőrizni, ha alkalmazkodik a körülményekhez. Ily módon - kényszerűségből - tartósan megváltozik érzelemvilága és viselkedése.
A magatartászavarok körébe tartozik a többi között a depresszió (minor és major), a pánikbetegség, a különböző fóbiák, a kényszerbetegség, a premenstruális szindróma. A depressziós üresnek, levertnek érzi magát. Sokat alszik, mégis mindig fáradt, teljesítőképessége miden igyekezete ellenére gyenge, nem érez ösztönzést. Reménytelenség és bűntudat tölti el, úgy érzi, hogy mindenben kudarcot vall. E zavart kellemetlen testi panaszok is kísérhetik: kimerültség, ingerlékenység, álmatlanság, étvágytalanság, testsúlyingadozás, székrekedés, verítékezés.
A pánikbeteg különböző, nehezen megfogalmazható félelmektől szenved. Fokozódó félelmét a pánikroham jellegzetes testi-lelki tünetei kísérik.
A fóbiákat többnyire testi jelenségek kísérik: verítékezés, reszketés, szívdobogásérzés fejfájás.
A kényszerbeteget bizonyos gondolatok, képzetek és félelmek állandóan lefoglalják, hatalmukba kerítik (kényszergondolatok). Cselekvések is válhatnak kényszeressé, például az állandó kézmosás, evés vagy ellenőrzési kényszer (elzárta-e a vízcsapot, a gáztűzhelyet stb.)
A premenstruális szindróma a szülőképes nők döntő többségét érinti. A menstruáció előtti napokban jelentkező tünetek: hangulati labilitás, ingerlékenység, szorongás, idegesség, lehangoltság, reménytelenség, étvágytalanság vagy falánkság, aluszékonyság vagy álmatlanság, fájdalmak stb.
A magatartászavarok gyógyításában a legjobb hatást a pszichoterápiás módszerek és a gyógyszeres kezelés összekapcsolásával lehet elérni. A pszichoterápiás eljárások közül eredményesek a magatartásterápiák. 14. szám