Ezért ritkák a fehér karácsonyok

Minden télen reménykedünk a fehér karácsonyban, viszont egyre ritkább a havazás az ünnepek alatt.

Ha a szemünket becsukva az idilli karácsony képét szeretnénk felidézni, minden bizonnyal egy feldíszített, fényfüzérrel kivilágított karácsonyfa rajzolódik ki előttünk, alatta sok-sok becsomagolt ajándékkal, a mellette lévő ablakból pedig a hófödte tájra láthatunk rá, amelyet szenteste is szállingózó hópelyhek takarnak be. Az ünnepek fontos részévé vált a havazás, és a legtöbben egy kicsit mindig csalódottak vagyunk, ha nem lesz fehér a karácsony. Pedig az utóbbi évtizedekben ritkán hullott hó szenteste, és ez a trend valószínűleg még sokáig nem változik meg.

Miért szeretnék annyira havat karácsonyra? Megszámolták már hány dalban szerepel a fehér karácsony? Láttak már gyerekeket kiszabadulni a frissen hullott hóra? Megfigyelték, hogy mennyi ünnepi dekorációban jelennek meg a felnagyított hókristályok? A téli ünnepkör bizony összekapcsolódik a hóval, pedig az utóbbi években - legalábbis Magyarországon - egyre ritkább, hogy december 24-én hó hulljon, miközben a meleg házakban körbeüljük a karácsonyfát. Kattintson a részletekért!

Mikor volt utoljára fehér a karácsony?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat ( OMSZ ) éghajlati visszatekintése szerint az elmúlt húsz évben egyetlenegyszer fordult csak elő, hogy az egész országot hótakaró fedte: 2001-ben. A Kékestetőt közel 30 centi, az ország többi pontját pedig 5-15 centi borította be. Budapesten ugyanebben a két évtizedben összesen 7 évben (1999, 2001, 2002, 2007, 2010, 2011, 2012) volt hó az év végi ünnepen. Mint látható, az utóbbi nyolc évben a fővárosban sem volt havas a szenteste, de a délebbre fekvő városokban (Pécs, Szeged) még ennél is ritkább volt, hogy az ünnepek alatt megmaradt volna hó.

Az ezredforduló óta nemcsak a hóesés gyakorisága csökkent le, de ezzel párhuzamosan a téli átlaghőmérséklet is emelkedik. Sokszor emiatt hiába kezd el havazni, még a háztetők sem maradnak fehérek, mivel nincs elég hideg ahhoz, hogy a hótakaró kialakulhasson. Hosszú ideje nem maradt már meg nagyobb területeken akkora belőle, hogy egy kiadós hógolyózásra vagy hóemberépítésre elég lehessen.

Egyre melegebbek a telek

A felmelegedés egyik oka az emberi tevékenység: a károsanyag-kibocsátás mértéke a fejlődő országokban ugrásszerűen megnőtt, míg a fejlett országok is csak apró lépteket tesznek a fenntartható, környezetkímélő életmód kialakítása felé. Energiaigényünk és ökológiai lábnyomunk a 21. századra olyan mértékűvé duzzadt, hogy a legkomolyabb természeti erőknél is nagyobb befolyással van a bolygó klímájára.

MAgyarországon is ritkulnak a fehér karácsonyok. Fotó: Getty Images
Magyarországon is ritkulnak a fehér karácsonyok. Fotó: Getty Images

Fontos azonban azt is tudni, hogy a klíma nem stabil, hanem bizonyos tényezők hatására lassú, de folyamatos változásban van. Magyarországon pedig nem feltétlenül a jól elkülöníthető, négy évszak váltakozása a jellemző. Az idősebb generáció még emlékezhet a huszadik század közepének fagyos teleire, és még a hatvanas évekből is fennmaradtak fotók, amelyen jól látszik, hogy a Duna Budapestnél és a Szentendrei szigetnél is teljesen befagyott. Sokan ismerik Mátyás megválasztásának legendáját is, akit állítólag a Duna jegén összegyűlt emberek kiáltottak ki először királyuknak 1458-ban. A mesterséges folyószabályozások mellett a hőmérséklet emelkedése miatt is nehezen elképzelhető napjainkban, hogy a folyó jegén veszély nélkül sétálgathassanak emberek.

A Kárpát-medence három klímazóna ütközései övezetében fekszik: a nedves óceáni, a száraz kontinentális, valamint a nyáron száraz, télen nedves mediterrán. Szakértők szerint ugyanakkor a Kárpát-medence éghajlata a mediterrán klíma irányába mozdult el, a folyamatot pedig jelentősen felgyorsította a károsanyag-kibocsátás. Ezzel Magyarországon is a tőlünk délre tapasztalható időjárás honosodhat meg, vagyis a jól elkülöníthető négy évszakot felváltja a két évszakos struktúra, az egyre hosszabb tél és nyár mellett az ősz és a tavasz gyakorlatilag megszűnik.

Az országos évi középhőmérsékletek 1901 és 2018 között (Forrás: met.hu)
Az országos évi középhőmérsékletek 1901 és 2018 között (Forrás: met.hu)

A régióban a felmelegedés a téli hónapokban legnagyobb mértékű, a 20. század eleje óta átlagosan két fokkal magasabb a december és február közötti átlaghőmérséklet. Habár világszerte sürgetik a klímaváltozás elleni harcot, valószínűleg ez a tendencia jó ideig nem változik meg, így a havas karácsony esték is egyre ritkulnak a későbbiekben.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
daganat
Nem a szervezetet támadja, hanem a daganatot: egyre több beteg kaphat ilyen kezelést
Az alvásszakértők szerint nem a korai kelés a titok: ettől leszel kipihent reggel
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +8 °C
Minimum: +0 °C

Délelőtt a keleti, északkeleti tájakon fokozatosan vastagodó felhőzet lesz jelen, amelyből néhol kisebb eső is kialakulhat. Ezzel párhuzamosan délnyugat felől fokozatosan vastagodó felhőzet érkezik, amelynek nyomán mindenhol beborul az ég. Ebből a rendszerből a déli óráktól egyre többfelé várható eső, zápor, ami estétől intenzívebbé válik. Délnyugaton kiadós mennyiségű csapadék hullhat, míg az északi határvidéken lesznek helyek, amelyek szárazon maradnak. A déli, délkeleti szél késő délutántól egyre nagyobb területen északira, északkeletire fordul, és sokfelé megerősödik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 10 fok között alakul. Vasárnap egy ciklon érkezik a térségünk fölé, emiatt előbb a melegfrontra, estétől pedig már a hidegfrontra érzékenyek szervezetét terheli meg jobban az időjárás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!