Ezért hisszük, hogy igazunk van, amikor tévedünk

Hajlamosak vagyunk olyan esetekben is azt gondolni, hogy elég információnk van a véleményalkotáshoz, amikor valójában nem ismerünk minden releváns részletet egy adott kérdésről – állítják amerikai kutatók.

A kellő információ illúziója – így nevezik a PLOS ONE című folyóiratban a napokban megjelent tanulmány szerzői a probléma forrását. Mint az az Ohiói Állami Egyetem közleményében olvasható, ha legközelebb azon kapod magad egy baráttal vagy kollégával zajló vita közepette, hogy gőgösen ragaszkodsz az igazadhoz, érdemes lehet tenni egy lépést hátra, és feltenni a kérdést magadnak, hogy vajon tényleg minden szükséges információnak a birtokában vagy-e a téma kapcsán. Az új tanulmány eredményei ugyanis arra utalnak, hogy a legtöbben észre sem vesszük az ismerethiány lehetőségét, amikor éppen bőszen próbáljuk a másik féllel elhitetni, hogy bizony ő téved.

fiatal pár vitatkozik, veszekszik otthon
A legtöbb hétköznapi vita pusztán félreértésekből fakad. Fotó: Getty Images

„Megállapítottuk, hogy az emberek általában nem állnak meg azon gondolkodni, hogy esetleg létezhet-e még több információ, amely segítene megalapozottabb döntést hozni nekik. Ha adsz az embereknek néhány olyan részinformációt, amelyek látszólag egybevágnak, a legtöbben rögtön el fogják azokat teljes egészként fogadni” – magyarázza Angus Fletcher, az ohiói felsőoktatási intézmény nyelvész professzora, a tanulmány utolsó szerzője. Fletcher a kutatás során Hunter Gehlbachhal, a Johns Hopkins Egyetem oktatáspszichológusával és Carly Robinsonnal, a Stanford Egyetem pszichológusával dolgozott együtt.

Megelégszünk a részinformációkkal

A kutatócsoport összesen 1261 amerikai önkéntest vont be egy online kísérletbe. A résztvevőket három csoportba osztották, akik mindannyian egy kitalált iskola történetéről olvashattak el egy hírt. Az iskolában nem volt elérhető megfelelő vízellátás, amire megoldást kellett találni. A három csoport közül az első tagjai egy olyan cikket olvastak, amely kizárólag amellett érvelt, hogy az intézménynek miért kellene összeolvadnia egy másik iskolával, ahol nincs gond a vízhálózattal. A második csoport tagjai pedig csak arra vonatkozó érveket olvastak, amelyek az iskola autonómiájának megtartása, illetve egyéb megoldási lehetőségek keresése mellett szóltak. A harmadik csoport volt a kontrollcsoport: ennek tagjai minden érvet és információt megkaptak.

A kísérletből kiderült, hogy az első két csoportba sorolt válaszadók azt gondolták, hogy képesek lennének megalapozott döntést hozni a kérdésben, noha a valóságban csak az igazság egyik felét ismerték. Többségük egyébként éppen azt az irányt követte volna a vízellátási probléma megoldásában, amelyet az általuk olvasott cikk is részletezett. „Azok, akik csak félinformációval rendelkeztek, sokkal magabiztosabbak voltak abban a döntésben, hogy egyesítenék vagy külön hagynák-e a két iskolát, mint azok, akik a teljes történetet megismerték” – mutat rá Fletcher. Hozzátéve, hogy az első két csoport tagjai nemcsak a saját igazukban voltak biztosak, de abban is, hogy minden bizonnyal mások is egyetértenének velük.

A kísérlet mindazonáltal biztató eredményt is hozott. Miután ugyanis a résztvevők kétharmada megismerte az iskola helyzetének másik oldalát később, sokuk hajlandó lett volna megváltoztatni a véleményét – immár az összes releváns tény ismeretében. Mindazonáltal a kutatók szerint ez nem minden élethelyzetben működik így. Ideológiai alapú viták esetében jellemzőbb, hogy az emberek az újonnan megismert, az ellenkező oldal érvein alapuló információknak nem hisznek. Inkább megpróbálják azokat a már meglévő álláspontjuknak megfelelően újrakeretezni. „Persze a legtöbb interperszonális konfliktus nem az ideológiákról szól. Sokkal inkább félreértéseken alapulnak a mindennapi életben” – hangsúlyozza Fletcher.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +12 °C
Minimum: +4 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, és többfelé várható többnyire gyenge eső. Megélénkül, helyenként megerősödik a déli, délnyugati szél.A csúcshőmérséklet általában 11 és 17 fok között valószínű, azonban északkeleten és néhol az északnyugati határvidéken ennél pár fokkal hidegebb is lehet.Késő estére 5 és 13 fok közé hűl le a levegő. Kedden melegfronti hatásra számíthatunk, amely jelentősen megterhelheti a melegfrontra érzékenyek szervezetét.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!