Az esőcseppek kopogása az ablakon és a zivatar utáni illat sokak számára andalító hatású. Ha úgy érzed, hogy az esős reggeleken szinte képtelen vagy felkelni is az ágyból, nem vagy vele egyedül, a tudomány szerint azonban nem csak azért pihennénk végig a csapadékos napokat, mert nem szeretnénk kimenni és megázni - írja az Iflscience cikke.
Nem csak a borús idő okozhatja az álmosságot
A napfénnyel érkező UV-sugarak egy szerotonin nevű hormont szabadítanak fel a szervezetben, miközben a tobozmirigy csökkenti a melatonintermelést. A szerotonin, amelyet gyakran boldogsághormonnak is neveznek, felelős az éberségért és az emelkedett hangulatért, míg a melatonint a szervezet az alvás-ébrenlét ciklusunk szabályozására használja fel azáltal, hogy többet termel az alváshoz és kevesebbet az ébren maradáshoz.
Esős időben a napsugarakat vastag felhők takarják el, melyek az UV-sugarakat is megszűrik. Szervezetünkben ilyenkor hasonló folyamatok indulnak el, mint este, amikor a szerotonintermelés alábbhagy, míg a melatoninszint megnövekszik, ennek hatására pedig elálmosodunk. Emellett esős időben a páratartalom is megnő, ami miatt a szervezetnek keményebben kell dolgoznia a stabil belső hőmérséklet fenntartása érdekében. Ez a túlmunka is kifáraszthatja, ami miatt úgy érezzük, esős napokon sokkal kevesebb az energiánk.
Kisebb mértékben ugyan, de a légköri nyomás is hatással lehet az álmosság mértékére. A viharokat általában alacsonyabb nyomás kíséri, ami csökkenti a levegő oxigénszintjét, ez pedig szintén a szervezet belassulását, kímélő üzemmódba állását eredményezi.
Végső soron az esőcseppek kopogásának megnyugtató hatása sem elhanyagolható. Ezt a jelenséget a kutatók a fehér zajhoz hasonló, úgynevezett rózsaszín zajnak nevezik. Tapasztalatok szerint ezek a hangok lelassítják agyhullámainkat, és segítenek abban, hogy gyorsabban el tudjunk aludni, illetve mélyebb álomba merüljünk.
