Ha túl sokáig maradunk fent minden este, az ugyanolyan rossz, mintha egész este egy percet sem aludtunk volna. A krónikus alváshiány agyra gyakorolt hatásai nagyon hasonlítanak az akut alváshiányos állapothoz - derül ki egy új kutatásból.
Dr. Chiara Cirelli, a Wisconsin Orvosi és Egészségügyi Egyetem munkatársa kollégáival együtt patkánykísérleteket végzett.
Az állatok 5 egymást követő éjszaka során mindössze 4 órát aludhattak, és az agyukban ugyanolyan változásokat voltak megfigyelhetőek, mint egy álmatlanul eltöltött éjszaka után.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy az alváshiánynak számos negatív pszichológiai és fizikai következménye van, mint például a csökkent kognitív (megismerési-tanulási) funkciók, labilis érzelmek, megnövekedett vércukorszint, súlygyarapodás, nagyobb kockázat a szerhasználatra és a szülés utáni (posztnatális vagy postpartum) depresszióra.
Cirelli elmondta, hogy még a néhány éjszakán át tartó, viszonylag enyhe alváskorlátozás is hatással lehet az ember kognitív feladatok megoldóképességére. "Embereken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy 5 nap négyórás alvásokkal halmozott hiányosságokat eredményez az éberséget és a tanulási-megismerési folyamatokat illetően, és ezeket nem tudja pótolni még egy teljesen átaludt éjszaka sem, még ha valaki 10 órát alszik is" - tette hozzá.
Ahhoz, hogy megvizsgálják a patkányagyakban végbement akut és krónikus alváshiány hatásait, Cirelli és csapata 5 napon keresztül napi 20 órán át tartották ébren a patkányokat. Ezalatt az idő alatt elektrocefalogramm (EEG) segítségével folyamatosan rögzítették az agyhullámokat.
Az EEG az agy elektromos aktivitását méri. Ebben a kísérletben az EEG-t kifejezetten az alacsony aktivitású hullámok (slow wave activity, SWA) mérésére használták, amely arról ad információt, mennyire mélyen alszik az állat, és mekkora az egyén alvásigénye: minél magasabb az alany SWA szintje, annál nagyobb az alvásigénye. "Nagyon fontos, hogy az SWA szintek az ébredési idő alatt is rögzítve legyenek, mert csak így kapunk teljes képet a dologról" - mondta Cirelli. "Mind az alvási, mint az ébrenléti fázisban rögzített magas SWA szintek azt jelzik, ideje aludni menni!"
A patkányokon végzett SWA-mérések alapján elmondható, hogy minden egyes ébrenléti fázis után intenzív pótalvások kompenzálják az alvásmegvonást. Ezek a pótalvások hosszabbak és mélyebbek. Minél hatékonyabban sikerült ébren tartaniuk a kutatóknak 20 órán keresztül az állatokat, annál hosszabb volt az úgynevezett sleep rebound (kompenzációs idő, különféle agyi mechanizmusok játszódnak le közben) ideje az ébrenlétet követő 4 óra alvásidő alatt. Még a patkányok ébrenléte alatt is magas SWA szintet mértek az agyukban, ami arra utal, hogy agyuk még az alvásmegvonás hatása alatt állt. "Ezt egy indirekt, ám nagyon fontos jelzése az agynak, mely megmutatja, mennyire álmos az állat" - mondta Cirelli.
A kutatások során azt is megállapították, hogy az agy különböző területein az SWA szintek is eltérőek voltak, és elméletileg ez attól függ, hogy az ébrenléti időszak folyamán az agynak mely részei voltak használat alatt. Az alacsony aktivitású hullámok azt a tényt tükrözik, hogy az alvást a homeosztázis szabályozza: általában elmondható, hogy minél tovább vagyunk ébren, annál magasabb lesz az SWA szintünk az elkövetkezendő alvásidő alatt. Az a jelenség eddig már ismert volt az akut alváshiányos állapotot (például amikor egész éjszaka nem alszunk) követően, most azonban felfedeztük, hogy az SWA-szint akkor is magas lesz, ha krónikus alváskorlátozásban részesül az agyunk" - összegezte Cirelli.
Cirelli eredményei csak hozzátesznek annak bizonyítékához, hogy az alváskorlátozás negatív hatásokat vált ki az agyban és a testben egyaránt.
Cirelli szerint tudván azt, hogy az alváskorlátozás ugyanazt a hatást idézi elő, mint az alvásmegvonás, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kutatók jobban megértsék az alvászavarok káros hatásait. Hozzátette: "a tudósok rengeteget tanulhattak az elmúlt 40 évben összegyűjtött, totális alvásmegvonásról szóló irodalomból, ám a jelenlegi eredményeink meglehetősen aktuálisak, jelenlegi társadalmunk életmódját tekintve."
A tanulmány eredményei a Proceedings of the National Academy of Science nevű szaklap augusztusi számában olvashatóak.
