350 millió depressziós
Az előttünk álló évtizedekben a pszichés betegségek minden képzeletet felülmúló ütemben támadják meg az embereket, ami elsősorban a hihetetlenül felgyorsult társadalmi-gazdasági változásokkal, háborús konfliktusokkal, az erőszak terjedésével, a mind nyomasztóbb migrációs és menekült problémával és a munkanélküliséggel magyarázható.
Világszerte 350 millióan szenvednek depresszióban, 300 millió az alkoholbetegek száma, 40 millió a skizofrén, és évente1 millióan vetnek véget az életüknek önkezükkel. A pszichés betegségek az ezredfordulóra a második leggyakoribb betegségcsoporttá léptek elő Földünkön. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint 2020-ban a depresszió lesz a második legelterjedtebb betegség világszerte. Nem ennyire ijesztő ütemben, de folyamatosan emelkedik a skizofrénia, a különféle szorongásos betegségek, kóros személyiségzavar, a stressz betegség és az időskori demencia (elbutulás) gyakorisága.
Gyógyítható - ha kezelik
A WHO elemzése szerint több, egymástól részben független oka van a lelki egészség látványos megrendülésének. A depresszió járványszerű elterjedésének az esetek jelentős részében genetikai háttere is van. Emellett azonban fontos tényező, hogy miként tud az egyén megbirkózni a modern társadalmakban mind jelentősebb stresszel, rendelkezik-e megfelelő támogató emberi kapcsolatokkal, be tud-e illeszkedni a társadalmi munkamegosztásba és miként viseli az egyes életszakaszok, különösen az öregség lelki terheit.
A jelenlegi gyorsan romló mentalhigienés helyzet ellentmondása, hogy eközben a legtöbb pszichés betegség az elmúlt 20 évben kifejlesztett gyógyszerek segítségével eredményesen gyógyítható - lenne.
Csakhogy a betegek jelentős része - a becslések szerint 60-80 százaléka - egyáltalán nem vagy csak nagyon súlyos állapotban kerül megfelelően felkészült orvoshoz. Roppant hiányosak az ismeretek és sajnos nemcsak a lakosság, hanem az orvosok körében is. Csak kevés nem pszichiáter vállalkozik arra, hogy kiszűrje a testi panaszokkal jelentkező betegek közül azt a - becslések szerint 50-80 százaléknyi - többséget, akinek nem, vagy nem elsősorban a testi tüneteivel kellene foglalkoznia, hanem a depresszióját, szorongását, fóbiáját, alkoholizmusát, drogfüggőségét kellene mielőbb kezelni.
Megroppant a lelki teherbíró képesség
A WHO a politikusok felelősségére és a nyilvánosság erejére apellál, enélkül ugyanis lehetetlen az eddig rendkívüli módon elhanyagolt lelki egészségügyet a szükséges mértékben megerősíteni, fejleszteni. Mindenek előtt a leginkább veszélyeztetett rétegek helyzetén kellene javítani. A jelentés különösen aggasztónak tartja a gyerekek és fiatalok mentális állapotát. A ma iskolába járók sokkal bonyolultabb élethelyzetekkel találkoznak nap, mint nap, mint akár szüleik 30 évvel ezelőtt. Tudomásul kell venni, hogy az idegrendszerünk alkalmazkodó képessége sokkal lassabban változik, mint a környezetünk.
A mai gyerekek leginkább az élet valós kihívásaira való felkészítésben szenvednek hiányt. A szülők és az iskola szinte kizárólag azzal foglalkoznak, hogy materiális, egzisztenciális értelemben sikeres emberekké "képezzék ki" őket. Ehhez képest elhanyagolhatóan kevés tudást kapnak a különféle élethelyzetekből származó stressz kezeléséhez, a konfliktusok erőszak nélküli megoldásához, a szülőkkel, barátokkal való világos és félreértésektől mentes kommunikációhoz, a stabil önbecsüléshez, a saját és mások érzelmeinek jobb kezeléséhez, a különféle függőségek veszélyeinek felismeréséhez és ezek elkerüléséhez.
A magány beteggé tesz
A másik nagy létszámú társadalmi csoport, amelynek tagjait leginkább veszélyeztetik a mentális betegségek az időseké. Európában meredeken emelkedik az időskorúak részaránya, közülük azonban mind többen élnek egyedül, nélkülözik az értelmes tevékenységet, és ez a két tényező melegágya a lelki betegségeknek. Egyes becslések szerint az időskorúak háromnegyede szorulna lelki gyógyításra, akár gyógyszerek, akár "beszélgetős" terápia keretében. Ennek az óriási igénynek a kielégítése egyelőre reménytelen feladatnak tűnik, még a gazdag országokban is. Csakhogy az ellátatlan idős depressziósok vagy kényszerbetegségben szenvedők többnyire mégiscsak megtalálják az utat az egészségügyhöz, ha nem is a megfelelő és hatékony formában. A háziorvosok rendelőiben vagy a különféle szakrendeléseken várakozó nyugdíjasok jelentős része valójában a magánytól és a céltalanságtól szenved.
Az Egészségügyi Világszervezet elemzése szerint sokkal drágább és ráadásul egyáltalán nem hatékony, ha a lelki támasz, gondozás vagy gyógyítás helyett a sokkal drágább testi medicinákban keresnek enyhülést az idős emberek.
