A jóból is megárt a sok, hát még a stresszből!

A stressz szervezetünk természetes élettani reakciója a külső eseményekre, amelyek leginkább munkahelyi vagy családi életünkből fakadnak, de kiválthatják például betegségek is. A stresszre szükségünk van, anélkül a testünk nem tudna alkalmazkodni az állandóan változó helyzetekhez, stressz nélkül nem tudnánk létezni sem! De vajon hol a határ a pozitív és negatív stressz között? Mit jelent az egyik és mit a másik?

Az időbeliség alapján a stressz lehet:

  • hirtelen fellépő (akut),
  • hosszan tartó (krónikus),
  • folyamatos.

Hirtelen fellépő, akut stressznek hívjuk, amikor a tünetek a megrázkódtatást okozó esemény után egy hónapnál kevesebb ideig, krónikusnak pedig, ha tovább tartanak.

Ha a tünetek a trauma után egy hónapot meghaladóan elhúzódnak, azt poszttraumás szindrómának hívjuk.

A MUNKAHELYI STRESSZ IS LEHET NEGATÍV HATÁSSAL RÁNK. FOTÓ: GETTY IMAGES

Hol a határ a pozitív és negatív stressz között?

1. A pozitív stressz (eustressz) motiváló hatású, fokozza és javítja a teljesítményt és a koncentrációt, energizál, kellemes érzelmekkel jár (például öröm, kíváncsiság), és a társas kapcsolatok minőségén is javíthat. Az eustresszt kiváltó pozitív stresszor lehet például a munkahelyváltás, házasság, lakásvásárlás, költözés, gyerekvállalás, nyaralás, új hobbi vagy a szerelem átélése is. 

2. A negatív hatású distressz esetén csökken az immunválasz, a teljesítmény, a koncentráció, szétszórttá válik a figyelem, a megváltozott étvágy és alvásmintázat kimeríti a szervezetet. Ilyenkor a kellemetlen érzelmeink dominálnak (például félelem, düh), ami ronthat a társas kapcsolataink minőségén, és egészségi problémákat is eredményezhet.

A tartósan fennálló stresszhatás miatt előbb-utóbb kimerülünk, a szervezetünk felhasználja az energiatartalékát. Ekkor jelenhetnek meg a stresszel kapcsolatos testi-lelki tünetek, mint a szorongás, álmatlanság, ingerültség, fáradtság. A sok stressz a testünkre és az egészségünkre is hatással van, így kialakulhatnak akár szív- és érrendszeri problémák (például magasvérnyomás) vagy az emésztőrendszerrel kapcsolatos betegségek (IBS, gyulladásos bélbetegség, gyomorfekély). Tartós stressz hatására az immunrendszerünk is kevésbé ellenállóvá válhat a betegségekkel szemben.

Az egyetemisták körében például nem ismeretlen, hogy a vizsgaidőszak végén, a megterhelő, stresszes, kevés pihenéssel járó hetek, hónapok után különféle vírusos vagy bakteriális fertőzésekkel kell megküzdeniük. A munkahelyi stressz is lehet negatív, ahogy az is, ha állandó viták viharában élünk a párkapcsolatunkban, házasságunkban nap, mint nap.  

Mit tehetünk a stressz ellen?

A legfontosabb, hogy azonosítsuk, tudatosítsuk magunkban mi az, ami állandó stresszforrás számunkra, és gondoljuk végig, milyen lehetőségeink vannak az ezzel való megbirkózásra. Emellett vezessünk be az életünkbe valamilyen rendszeresen alkalmazott stresszkezelő technikát, amely segít a nap végén kicsit lelazulni, megnyugodni.

Az alvás fontos a megfelelő testi és pszichés működéshez. Az alvás feltölti a testet, és lehetővé teszi, hogy az agy rendszerezze az aznap tapasztalt információkat, elengedhetetlen az immunrendszer, a szív, az erek megfelelő működéséhez. Mi magunk is rengeteget tehetünk a minőségi, pihentető alvásért. Íme a legjobb alvássegítő tippek!

Gondoljuk végig, tervezzük meg a napunkat! Ha az időhiány jelenti számunkra a legnagyobb stresszt, akkor vegyük sorra. melyek a legfontosabb kihívások az adott napra. Határozzuk meg, mely problémákat tudjuk befolyásolni, megváltoztatni. Kezdjük mindig a sürgős és fontos feladatok elintézésével, és tanuljuk meg elengedni a nem fontos vagy kevésbé fontos dolgok miatti feszültséget! Ne féljünk segítséget kérni! Gondoljuk át, kik támogatnak a családban, a baráti körben vagy a munkahelyen; kik azok, akikre mindig számíthatunk.

Ismerjük fel azokat a helyzeteket, amikor feszültek, ingerültek, dühösek, csalódottak vagyunk. Gondoljuk végig, mi váltotta ki ezt a rossz érzést, mit tehettünk volna másképp. 

Figyeljünk az énidőre! Alakítsuk úgy az életünket, napirendünket, hogy önmagunkra is jusson időnk, energiánk. Pihenjünk, sétáljunk, sportoljunk rendszeresen, táplálkozzunk egészségesen, és legyen hobbink is!

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez az 5 korai tünet figyelmeztethet a betegségre
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +14 °C
Minimum: +6 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, délutántól viszont nagyobb területen csökken a felhőzet. A nap első felében többfelé várható eső, zápor, helyenként zivatar is kialakulhat. Délután főként a keleti és déli tájakon lehet csapadék. A délnyugati, nyugati szél időnként megerősödik, zivatarok és intenzív záporok környezetében átmenetileg viharos lökések is lehetnek.A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 12 és 17 fok között, az Északi-középhegység területén néhol 12 fok alatt valószínű. Szerdán kettősfronti hatás érvényesül.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!