Veszélyek a vízben

A fertőzött vízzel terjedő betegségek között tartják számon többek között a kolerát, a vérhast és a légiós betegséget. A víz klórral való fertőtlenítését a 19. században javasolta először egy francia, illetve egy brit kémikus. Később az amerikai hadsereg kezdte klórral fertőtleníteni a katonák ivóvizét; ezt néhányan az elmúlt évszázad egyik legnagyobb egészségügyi vívmányának tartják. A vízben élő, tenyésző mikroorganizmusok ugyanis rengeteg, gyakran halálos betegséget okozhatnak: napjainkban is közel kétmillió ember hal meg évente (elsősorban a fejlődő országokban) a fertőzött víztől.

Hogyan hat a szervezetünkre a klór?

A klórgáz, illetve a klór vegyületei erősen mérgező, maró hatású anyagok. A gáznemű klór belélegezve irritálja a légzőszerveket és a nyálkahártyát: kisebb mennyiségben köhögést, hányást okoz, nagyobb koncentrációban pedig a tüdő károsodásához, illetve halálhoz vezet.

A Fővárosi Vízművek honlapján olvasható szerint Budapesten klórgázzal fertőtlenítik az ivóvizet, ám ezt igyekeznek 0,2 mg/l közelében tartani. Ez megfelel az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) ajánlásainak is. A kutatások szerint a klórral fertőtlenített ivóvíz (hosszú távon) roncsolja a szervezetben található fehérjéket, légzőszervi problémákat okoz, és rontja az asztmások, allergiások állapotát, valamint csökkenti az erek rugalmasságát.

Önmagában a klór nem okozna túl sok gondot (egyes vegyületei az emberi szervezetben is megtalálhatóak), mint ahogy a klórral fertőtlenített víz sem. Azonban ha a klór más vegyületekkel kölcsönhatásba lép, akkor igencsak mérgező, rákkeltő, allergiát és asztmát fokozó, bőrirritációt okozó anyagok jöhetnek létre. Ez még abban az esetben is igaz, ha a vegyületek külön-külön teljesen biztonságosak.

Vízimádók veszélyben

A vízimádóknak, az uszodába rendszeresen járóknak különösen oda kell figyelniük a klóros víz veszélyeire. A víz ugyanis önmagában is erőteljesen szárító hatású, ehhez hozzáadódik a klór maró, irritáló hatása. A sokat vízben tartózkodók bőréből kioldódhatnak az esszenciális zsírsavak, a bőrük szárazzá, viszketővé válhat, kiütések jelenhetnek meg rajta. Az ekcémára, pattanásokra hajlamosak állapota rosszabbodhat.

Különösen a gyerekek vannak veszélyben: nemcsak azért, mert vékonyabb és érzékenyebb a bőrük, jobban hatnak rá a kemikáliák, hanem azért is, mert a szervezetük (kisebb testtömegük miatt) arányosan több méreganyagot "szívhat fel". A szakértők ezért azt javasolják, hogy kétéves kor alatt ne engedjük a kicsiket uszodába, illetve csak olyan vízbe, melyet nem klórral fertőtlenítettek.

Uszodaveszélyek

A klór ma még nélkülözhetetlen az uszodavizek fertőtlenítéséhez, hatékonysága mellett az olcsósága lehet döntő az üzemeltetők számára. Magyarországon az elmúlt években 4 olyan baleset került nyilvánosságra, melyek a klórgázzal függtek össze. 2006 novemberében a pécsi uszodában, 2008 decemberében a debreceni gyógyfürdőnél, 2010 januárjában az óbudai tanuszodában, legutóbb pedig 2010 októberében a szentesi uszodában következtek be a klórral összefüggő balesetek.

A klór mellett jó néhány egyéb anyagot vagy módszert is használhatnak arra, hogy megszabaduljanak a vízben lévő kórokozóktól. A legújabb technológiák szerint aktív oxigénnel, ózonnal vagy ultraibolya-sugárzással is fertőtleníthető a víz. Szerencsére ezek egyike sem volt súlyos, de megelőzhetőek lettek volna, ha néhány fontos biztonsági elvet tiszteletben tartanak - állítják szakértők. Elsősorban követni kellett volna a hármas védelem elvét, vagyis az egyéni, a fizikai és az elektromos védelem betartását. Az egyéni védelemhez többek között a gázálarc és az ahhoz tartozó betét, a teljes alakos védőfelszerelés vagy éppen a sűrített levegős önmentő készülék tartozik. A fizikai védelmet a speciális tároló helyiség, a zárható ajtó és az esőztető rendszer szolgáltatja, míg az elektromos védelem alapja a gázérzékelő és a folyamatos klórtartalommérés.

Miközben részletes szabályozás írja elő a klór kezelésének módját Magyarországon is, ennek betartatásával mégsem foglalkozik semmilyen szervezet. Az Európai Szabványügyi Hivatalnak az uszodahigiéniára vonatkozó előírása, illetve ennek tavaly kiadott magyar fordítása pontos előírásokat tartalmaz. Ezeknek az előírásoknak Magyarországon a tapasztalatok szerint alig néhány létesítmény felel meg.