Éves összehasonlításban az élelmiszerek ára 15,2 százalékkal emelkedett. Mint az a KSH közleményében olvasható, a cukor 61,3, a csokoládé és a kakaó 26,1, a büféáruk 26, az üdítőitalok 24 százalékkal drágultak tavaly szeptemberhez képest. Árcsökkenést csupán a liszt (13,9) és a margariné (1,2) esetében jegyeztek fel. A szeszes italok ára 15,5, a dohányáruké 10,1 százalékkal nőtt. Szintén jelentősen drágult a háztartási energia: a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,2, a tűzifáért 18,7, a palackos gázért 9,7 százalékkal kell többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
A KSH gyorstájékoztatója alapján a szolgáltatások terén is átlagosan 13,6 százalékos áremelkedést lehet megfigyelni. Az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés és parkolás 22,2 százalékkal drágult, míg üdülésért 20,2, sport- és múzeumi belépőkért 17,5, járműjavításért és -karbantartásért 16,9 százalékkal kérnek el többet a szolgáltatók. A tartós fogyasztási cikkeknél 1,5 százalékos áremelkedés tapasztalható egy év alatt. Az új személygépkocsik ára 7 százalékkal emelkedett, a használat autóké 8,5 százalékkal csökkent. Az állateledelek ára 30,6, a mosó- és tisztítószereké 25,6, a testápolási cikkeké 13, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 6,4 százalékkal lett magasabb.
Idén augusztusról szeptemberre átlagosan 0,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ugyanakkor élelmiszerekért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni a boltokban. A járműüzemanyagok egy hónap alatt 3,3 százalékkal drágultak, a tűzifa pedig 7,7 százalékkal.
A friss adatok kapcsán a HVG megjegyzi, hogy dacára a jelentős csökkenésnek (augusztusban 16,4 százalék volt az éves infláció mértéke) a magyar infláció valószínűleg továbbra is éllovas marad az Európai Unióban. A 27 tagállam közül eddig 21 közölte szeptember inflációs mutatóját, és egyik sem közelíti meg a magyar adatot. Sőt, már augusztusban is csupán a cseh mutató alakult 10 százalék felett – egészen pontosan 10,1 százalék volt.
Legjobban: