A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszer-hulladék, vagyis a pazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és az elfelejtett élelmiszerek – olvasható az állami szervezet hétfő reggeli közleményében.
Élelmiszer-pazarlás Magyarországon: íme a legújabb adatok
A tavalyi év végén zajlott felmérésbe 151 háztartás és több mint 400 fogyasztó kapcsolódott be. A résztvevők egy héten keresztül részletes hulladéknaplóban rögzítették valamennyi kidobott élelmiszer mennyiségét, típusát, kezelésének módját, valamint a kidobás okát. A kutatás az európai uniós módszertannak megfelelően szilárd és folyékony élelmiszer-hulladékokra egyaránt kiterjedt. Az eredmények alapján egy magyar ember otthonában évente átlagosan 60,7 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik, ami országos szinten közel 576 ezer tonnát jelent. Ennek több mint fele, 34,3 kilogramm nem elkerülhető hulladék, például csont, tojáshéj vagy kávézacc.
Az összes élelmiszer-hulladék 34,3 százaléka, 20,8 kilogramm azonban elkerülhető lenne, vagyis tényleges pazarlásnak tekinthető. Országos szinten a háztartások évente csaknem 200 ezer tonna elkerülhető élelmiszer-hulladékot termelnek. Bár ez jelentős mennyiség, a 2016-os adatokhoz képest komoly előrelépést jelent: az elmúlt kilenc évben a teljes élelmiszer-hulladék mennyisége 10,8 százalékkal, a pazarlás pedig több mint egyharmadával mérséklődött.
Kapcsolódó cikk
Ezek az ételek végzik legtöbbször a kukában
A legnagyobb mennyiségben továbbra is a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek a kukába. Ez a három élelmiszercsoport az összes elkerülhető élelmiszer-hulladék több mint háromnegyedét adja. A készételek pazarlása ugyanakkor biztató mértékben tovább csökkent: 2025-ben fejenként 7,7 kilogrammot tett ki, ami nagyjából 1 kilogrammal alacsonyabb a 2024-es értékhez képest. A kutatás arra is rámutatott, hogy a pazarlás leggyakoribb okai évek óta változatlanok. A kidobott élelmiszerek legnagyobb része azért végzi hulladékként, mert megfeledkezünk róluk, túl sokat vásárlunk, vagy a szükségesnél nagyobb mennyiséget készítünk el.
Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar háztartások élelmiszerhulladék-kibocsátása továbbra is kedvezőbb az európai átlagnál (2023-as adat alapján 69 kilogramm/fő), ugyanakkor a további csökkentés érdekében még jelentős erőfeszítésekre van szükség. Különösen, ha meg akarunk felelni az Európai Unió tavaly publikált célkitűzésének, amely szerint 2030-ra a háztartásokban és a vendéglátásban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét legalább 30 százalékkal kell mérsékelni a 2021-2023-as időszak átlagához képest.
