A járvány elmúltával az egész világon alábbhagyott a takarítási kedv – derül ki a Dyson nemzetközi higiéniai kutatásából, amit 30 ezer ember bevonásával készítettek.
Amiben jók vagyunk
A legtöbb országban a lakásoknak ugyanazokat a zugait hanyagoljuk el a leginkább a takarítás során. Vagyis a konyhai felszerelések belsejét, a fürdőszobafalakat, a bútorok alatti területeket, vagy a nehezen elérhető, például magasan lévő részeket. Ám kiderült az is, hogy Magyarország a legpedánsabbak között van a WC és a WC mögötti terület takarításában: a magyarok 75%-a, míg a lengyeleknek például csak 62%-a, az izraelieknek és szaúdiaknak pedig csak a fele takarít ki a vécé mögött.
Élen járunk az ágyneműmosásban is, viszont alig tisztítjuk az ágymatracainkat (38% tartja a takarítási rutinja részének, összehasonlítva a románok 58 és a törökök 71%-ával), és régióban a legritkábban takarítunk az ágy alatt (a megkérdezettek átlagosan 43%-a soha nem teszi ezt).
Csak a látható kosz zavar
A tanulmány egyik tanulsága, hogy az emberek többsége (60%) leginkább azt a helyet takarítja, ami látványosan koszos, vagy amit általában koszosnak tartanak, holott a látható porszemeknél nagyobb veszélyt rejtenek az egészségre a mikroszkopikus porszemcsék és az allergiát okozó poratkák.
„Fontos tudni, hogy a por számos olyan részecskét is tartalmaz – baktériumokat, poratka-ürüléket és polleneket –, amelyek szabad szemmel teljesen láthatatlanok, és mire láthatóvá válik a lerakódás, már valószínűleg a poratkák és allergének is ott vannak” – mutatott rá Monika Stuczen, a Dyson mikrobiológus kutatója.
Mi van a porban?
A tanulmány egyik fókuszterülete a por összetételéről, egészségügyi kockázatairól, és a por eltávolításáról való tudás. Tanulságos, hogy bár a háztartások több mint felében él allergiától szenvedő ember, csak egyharmadnyi válaszadó tudja, hogy a porban pollenek is megtalálhatók. A megkérdezettek 44%-a számára a portalanítás fő motivációja az egészség. A válaszadók több mint fele aggódik a porszívóból távozó levegő minősége miatt.
Nálunk még a seprű az első
A kutatásból kiderül, hogy a magyarok a hagyományos takarítási eszközökben és módszerekben hisznek. Négyből öt honfitársunk sima seprűt használ, ez a régióban messze a legmagasabb arány. Továbbá viszonylag magas arányban használunk régimódi, porzsákos porszívót, és nálunk az egyik legkevésbé elterjedtek az álló porszívók és rúdporszívók. A teljes régióban alacsony a nedves porszívókiegészítők és a légtisztítók használati aránya. Utóbbit a magyar válaszadók mindössze 15%-a használja, míg a lengyel megkérdezettek 22%-a, és a románoknak pedig 27%-a.
